Zemplén – BényeLak KŐZETTANI kirándulás

2013.10.23 14:20

bejegyzés 3:

2013. okt. 18.-n lelkes ásványbúvár csapat útra kelt egy panorámás busszal Budapestről Szerencs felé, hogy felfedezze a csodás zempléni táj Legyesbénye környéki ásványvilágát.

A csapatban voltak egyetemisták, aranyművesek, drágakőszakértő tanoncok, amatőr ásványgyűjtők, ékszerbecsüs nebulók és hát persze vezetőnk, dr. Takács József minerológus, a V-Pearl Oktatási Központ vezető tanára.

A Legyesbénye melletti Monokon, az Ingvár tó természetvédelmi területén kezdtük az ásvány-tanulmányozást. Itt, a riolit nevű kőzet repedéseiben hidrotermás eredetű különféle, többnyire átlátszatlan opálváltozatokat találtunk csodás színekben pompázva. Mint megtudtuk az egyes színeket a különböző szemcseméretű, vastartalmú zárványok okozzák. Az opál színe a zárvány nagyobb szemcseméreténél lila, kisebbnél vörös, még kisebbnél rózsaszínű lett.

Mivel természetvédelmi terület, így csak a szabadon talált ásványokat vizsgáltuk, csodáltuk meg, és a vésőt, kalapácsot nem használtuk.

Az ősz, csodás színekben pompázó nappal ajándékozott meg minket, megspékelve az Ingvár halastó mélykék színével, és a hegyoldalon található nap érlelte szőlők, dűlők szivárvány színeiben pompázó látványával. A levegő tiszta, friss és üde volt, természetbe csalogató.

Második állomásunk a zempléni hegyek, dombok kanyargós útjain, Erdőbényén át a birkalegelőre és egy éppen száraz patak medrébe vezetett, ahol üledékes eredetű opálok garmadája várt minket. Az itteni viaszsárga, barna, vörösbarna, többé-kevésbé áttetsző opálváltozatok egy 12-13 millió éves lefűződött medencében ülepedtek le. Színük itt is a vashoz kötődik, de itt a vas beépült az opál szerkezetébe.  

Végre elő a vésőkkel és kalapácsokkal és harkályokhoz méltón a csapat igazi terepmunkába kezdett. A szorgos munka, csak fokozta a jó hangulatot és növelte a viccek sokaságát.

 

 

Kiélve bányász ásó – túró hajlamainkat újra buszra szálltunk és a kanyargós utakat követve eljutottunk a meseszép Erdőhorváti község határában található hidrotermás eredetű kalcedon-telér vonalához, ahol lila, zöld színekben pompázó moha-achátok után  kutattunk a mállott, andezit nevű kőzet repedéseiben. Szerencsénk volt, mert szinte a föld felszínén találtunk szebbnél, szebb példányokat. S a nap végén beindult a cserebere, volt oly lelkes kutatónk, aki fiatal kora ellenére egy egész doboznyi ásványt gyűjtött be a lelőhelyeken aktívan segítő nagymamája kíséretében.

 

Egy nap kevés, Zemplén oly sokszínű ásványvilágát és földtörténetét megismerni, így volt szerencsénk egy kőzet zseni nagyapa ásvány-kőzet-kövület kiállítását meglátogatni és hatalmas tudástól duzzadó előadását megtekinteni Tállyán. Ezt mindenkinek magának kellene meghallgatnia és megtapasztalnia, mert szavakkal nem lehet leírni, mindazt, amit ott láttunk és hallottunk. Volt ott ősi bogarak és madarak nyomait magukba záró kőzetektől kezdve megkövült fatömbökön át a fluoreszkáló „egzotikus és misztikus” ásványokig minden kiállítva egy közel 300 éves Tállyai házban, Encsy Gyuri bácsi tulajdonában: http://www.tallya.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=209:encsy-gyoergy-tokaj-hegyalja-foeldtani-gyjtemenye&catid=54:latnivalok-kiallitasok&Itemid=112

A természet csodái, itt a Zempléni táj ölén is mindenkit várnak élményekre és a szebbnél, szebb ásványok, kőzetek, kövületek gyűjtésére. Azt hiszem, a képek magukért beszélnek!

 

S hogy a helyi tokaji gasztronómiának is hódoljunk meglátogattuk Tállyán Hollókői József pincészetét zsíros deszka- és borkóstolóra: http://hollokoiborpince.hu/

Furmint, félédes hárslevelű, muskotály, 3 puttonyos aszú és kései szüretelésű bor volt a mámorító kínálat. Nem csalódtunk se József élvezetes borászatot és a Tokaji borokat bemutató előadásában, se a kóstolt borokban, sőt még be is spájzoltunk a télre, kicsit megterhelve a buszunk teherbíró képességét.

 

Köszönjük ezt a szép napot dr. Takács József tanár úrnak.