Mád - 15 km Legyesbényétől

Mád - 15 km Legyesbényétől

 

 

 

 

 

Ez a borvidék ma már a világörökségi listán szerepel - méltán -ahol Mád a világörökségi magtelepülések egyike. Mád település értékét, szépségét nem csak a "királyok borának" köszönheti, hanem a kivételes termőterület és mikroklíma, a geológiai kincstár, a pincék világa és az évszázadok máig élő borászati mesterfogásai, s nem utolsósorban Tokaj-hegyalja hajdani mezővárosának Európa-szerte érdeklődésre számot tartó építészeti értékeinek.

http://www.mad.info.hu/boraszatok

A település a 13. században már létezett. Már a legrégebbi oklevelekben is mezővárosként említik. A 15. században a tokaji várhoz tartozott. 1567-ben a törökök felégették a falut, de ismét felépült, a 16. század végére Zemplén vármegye hetedik legnépesebb települése lett. 1627-ben már vásártartási joga is volt. 1637-ben a törökök újra felégették. Védekezésül a falusiak megerősítették a templomot. A sok csapás után a település újra fejlődésnek indult. II. Rákóczi Ferenc és nővére 1700-ban megvásárolta a települést. Maga a fejedelem is gyakran járt Mádon, különösen szüret idején. Mád ekkor már híres bortermelő helynek számított, még Thököly Imre is hazaengedte katonáit szüretre. 1795-ben építették a barokk stílusú zsinagógát. Európában a mádi zsinagógán kívül hasonló stílusú csak egy van. Az átépítése során a barokk és copf építészeti stílus keveredése jött létre, ettől vált egyedivé és Magyarország egyik legszebb zsinagógájává. A zsinagóga mellett épült rabbiház teljes felújítása 2006-ban kezdődött el.

 

Zsidó templom, temető:

Egyes adatok szerint már 1771-ben volt a faluban zsidó templom, de az a gyönyörű barokk stílusú zsinagóga, amely több mint 150 éven keresztül szolgálta a mádi zsidókat, csak 1795-ban épült fel. Építését két gazdag család, a Brener és a Teitelbaum testvérek finanszírozták, akik mint borkereskedők telepedtek le Mádon. Feljegyezték a krónikások, hogy a régi zsidótörvények szerint a nők, a gyerekek és férfiak hordták a köveket a környező hegyekből, bányákból az építkezéshez, hogy idegen kéz ne érintse azokat. A templom felszentelését a bonyhádi Boskovitz Wolf/1740–1818/ rabbi végezte el. A stílus olasz mesterek kezét dicséri, belső harmóniáját a négy tartóoszlop biztosítja. Közepén kupola borul a tóraolvasó asztal fölé. A középső négyszög körül két oszlopban padok 130 ember számára. Bensőséges intimitás jellemzi a belső teret, míg kívülről a barokk és a copf építészeti stílus harmonikus keveredése teszik egyikévé a legszebbeknek a magyarországi zsidó templomok közül.

 

Református templom:

Az egyház ekkor még csak imaházzal, oratóriummal rendelkezett. A református egyház történetének felelevenítésekor a csodálatos adományokról sem szabad megfeledkeznünk. 1607-ben közadományokból asztal készítettek az oratórium részére. 1645-ben úrvacsoraosztásra készített aranyozott ezüst tányérral lett gazdagabb az egyház. Mád egykori földesura, I. Rákóczi György egy gyönyörűen kidolgozott aranyozott, ezüst fedeles kupát ajándékozott. A kupát latin zsoltárrészek, a fejedelem neve, címere és jelmondata díszíti, melyet magyar ötvösmester készített. Érdemes megfigyelnünk I. Rákóczi György jelmondatát, amely a következőképpen hangzik: "NON EST CURRENTIS NEQUE VOLENTIS SED MISERENTIS DEUS" azaz " nem az igyekvőknek, nem is az akarnoknak, hanem az irgalmasnak Istene"