Túrázás, természetjárás - természetvédelmi területek, nemzeti parkok, egyéb természeti látnivalók

Túrázás, természetjárás - természetvédelmi területek, nemzeti parkok, egyéb természeti látnivalók

 

 

 

 

 

Természetvédelmi terület - Tájvédelmi körzet :

Megyaszói Tátorjános:

A Hernád folyó által átvágott vastag löszréteg meredek falában él a nagytermetű, fokozottan védett tátorján, melynek májusban nyílik egy méternél nagyobb, gömb alakú virágzata. E kizárólag löszhöz kötődő, igen ritka növényt csak élőhelyének védelmével tudjuk megőrizni az utókor számára. Területe két részre osztott, egyik, mint vizes élőhely magába foglalja a Holt-Hernádot, a másik részén, a lesuvadt löszön él a tátorján, mint a védett terület legértékesebb tagja. Mivel a tavaszi áradások idején a nyár elejéig - rendkívüli években több alkalommal is - a terület vízzel teljesen elöntött, mindez gazdag vízimadár világot, zavartalan táplálkozó, pihenő, költőhelyet biztosít számukra.

Abaújkéri Aranyos - völgy:

Az Aranyos-völgy Abaújszántó, Abaújalpár, Abaújkér, Sima és Erdőbénye határában található, természeti értékekben gazdag terület. Fontosabb növénytársulásai a sziklai és törmeléklejtő erdők, égeresek, égerláp, sztyepprétek és sziklagyepek. A területen előforduló védett növényfajok a szálkás pajzsika (Dryopteris carthausiana), sárga kövirózsa (Jovibarba hirta), rózsás kövirózsa (Sempervivum marmoreum), farkasboroszlán (Daphne mezereum), erdélyi csillagvirág (Scilla eladni), széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine), madárfészek kosbor (Neottia nidus-avis), hegyi árvalányhaj (Stipa joannais) és a turnán liliom (Lilium martagon). További helyi jelentőségű értékes növények a hegyesszárnyú édesgyökerű páfrány (Polypodium interjectum), fenyőspárga (Monotropa hypopitys), keserű kakkukktorma (Cardamine impatiens). A löszös oldalakon előfordul a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), a tavaszi hérics (Adonis vernalis) és az agárkosbor (Orchis morio).A területen számos védett gerinctelen fordul elő pl. bogárak, fogólábú, recésszárnyú, lepkék, csigák.

Erdőbényei Fás legelő:

A ritkásan álló hatalmas terebélyes fáktól megkapó tájképi hangulatot árasztó legelő (196 ha) a hagyományos gazdálkodás emlékét őrzi. Ezen famatuzsálemek árnyas lombja nyújtott menedéket a legelő háziállatoknak a nyarak tűző déli napsütése ellen.

 

Tállyai Patócs-hegy Természetvédelmi Terület Tállya:

A természetvédelmi terület 1987-ben alakult meg. A vulkáni kőzetekből álló hegy nagy fajgazdagságú szilikát lejtősztyepprétje, cserjevegetációja és melegkedvelő tölgyese számos védett és értékes, színpompás virágnak ad otthont. Virággazdag gyepeiben megtalálhatók a törpemandulás és csepleszmeggyes cserjések is. Állatvilága a növényvilághoz hasonlóan rendkívül gazdag. A száraz meleg déli oldal és az északi erdős területek kedvező életfeltételeket biztosítanak sok gerinctelen és gerinces fajnak.

 

Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet Tokaj :

Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet

Tokaj és környéke élővilága egyedi és rendkívüli. Itt keverednek ugyanis a különböző flóra- és faunaelemek a hegyvidék és az Alföld ütközőzónájában.
Florisztikailag a magyar flóratartomány (Pannonicum) középhegységi flóravidékének (Matricum) önálló flórajárása (Tokajense). Különösen értékesek a hegy déli lejtőin lévő társulások (melegkedvelő tölgyes, sarjmeggyes molyhos tölgyes, törpemandulás, löszgyep, lejtősztyepprét, szilikát sziklagyep, hegyi kaszálórét, stb.). A hegyen 17-féle orchidea él.
A különleges növényvilághoz különleges állatvilág kapcsolódik. A közel 300 faj több mint kéthamada védett vagy fokozottan védett. A környék nedves élőhelyeivel kiegészülve páratlan adottságú területtel rendelkezik Tokaj. Természeti értékei nagyobbrészt csak szakemberek előtt ismertek.
A Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet őrködik a sok helyen még érintetlen táj természeti értékei fölött, amely 1986 augusztusában lett védetté nyilvánítva, összesen 4.941 hektárnyi területtel.

 

        Bodrogszegi Várhegy Természetvédelmi Terület Bodrogkisfalud:

        

A védetté nyilvánított 299 méter magas, riolittufából felépülő szigethegy letörpült molyhos tölgyesekből álló erdőinek és virággazdag gyepjeinek mozaikjával ritka és veszélyeztetett növényfajoknak biztosít élőhelyet. A hegy legjelentősebb természeti értéke a déli száraz, meleg oldalon található, bokorerdővel váltakozó sztyepplejtő. Virággazdag gyepeiben megtalálhatók a törpemandulás és csepleszmeggyes cserjések, a filoxéra által kipusztított szőlők helyén több árvalányhajfaj terem. A melegkedvelő tölgyesek szegélyében és az erdőbe behúzódva ezer tő magyar nőszirom él. Legnagyobb hazai állománya él itt. Értékes a melegkedvelő tölgyes tisztásán sarjról jól szaporodó vastaggallyú körte állománya. Állatvilága a növényvilágához hasonlóan rendkívül gazdag. A száraz-meleg déli oldal és az északi erdős területek egyaránt kedvező életfeltételeket biztosít sok gerinctelen és gerinces fajnak. A nagy faj és egyedszámban élő énekesmadarak közül kiemelkedő értékű a kerti sármány fészkelése.

 

Sóstó-legelő Természetvédelmi Terület Abaújkér:

A Szerencs-patak mellett elterülő nedves legelő (70 ha) jelentős szerepet játszik ősszel, a madarak vonulásának időszakában. A Hernád folyását követve ugyanis sok madár pihen meg a legelőn, valamint a tavaszi időszakban kialakult tocsogókban kutat táplálék után. A legelő kisemlős faunája táplálékforrásként szolgál a közeli hegyek ragadozó madarainak.

 

Nemzeti park:

           Bükki Nemzeti Park:

        

            kék túra tanösvények - http://bnpi.hu/tanosveny/

Az észak-magyarországi régió területén több mint félszáz tanösvény segíti a vidék természeti és kultúrtörténeti értékeinek megismerését, felfedezését. A jelenleg számon tartott ismeretterjesztő útvonalak fele a Bükkben található, hiszen itt a legnagyobb fokú a földtani, biológiai és kulturális értékek változatossága.

Bánkút - Az ország legnagyobb és legtöbb lehetőséget biztosító téli sportközpontja. 8 lesiklópálya, 7 sífelvonó, 18 km sífutó pálya. Ismert turisztikai központ, több fontos turistaútvonal központja. Nem messze innen, a Bálvány csúcsán (956 m) áll a Petőfi kilátó. A diósgyőri turisták által emelt 18 m magas kilátóról csodálatos körképben nyílik meg előttünk a Bükk erdős bérceinek világa.A közeli Diabáz-barlang a nevét onnan kapta, hogy a barlangjáratok több helyen feltárják a nemkarsztos diabáz kőzetet. Maga a barlang a karsztos mészkő és a diabáz határán alakult ki, ami a földtani vizsgálatok miatt különösen jelentős. Hasonló geológiai érdekesség, hogy a barlangban pannon kori gyöngykavicsokat találtak, ami a Bükk-fennsík magas területeinek egykori, ma már lepusztult üledékkel való fedettségére utal. A barlangban a felszíntől 25 m-re állandó vízhozamú forrás fakad.

          Aggteleki Nemzeti Park:

        

 Az Aggteleki és Szlovák karszt barlangjai egyedülálló ökoszisztémát alkotnak. A védelem alatt álló felszín alatti világ több mint 500 barlanglakó és barlangkedvelő állatfaj számára nyújt életteret. Néhány faj teljesen endemikus, azaz csak itt fordul elő, vagy elsőként innen került leírásra. A 28 európai denevérfaj közül 21-et regisztráltak itt, melyek közül kettő szerepel a veszélyeztetett fajok listáján. A földrajzilag összefüggő egységet alkotó Aggteleki- és Szlovák-karszton jelenleg 1.200 változatos képződésű barlang ismert, melyek közül 280 nyílik a magyar állam területéről. A mintegy 220-240 millió éves közép-triász korú mészkőben 2 millió évvel ezelőtt kialakult barlangok méretüket, formájukat és ökológiai állapotukat tekintve is sokszínűek. Legtöbb közülük folyóvizes eredetű, melyeket a mészkőterület peremén fekvő víznyelőkön át mélybe jutó vízfolyások oldó és koptató hatása alakított ki. E járatokon kívül találunk még itt a beszivárgó vizek oldásával kialakult zsombolyokat (függőleges aknabarlangokat), valamint a mélyből feltörő meleg és langyos vizek által formázott barlangokat is. A barlangokat a csepegő vizek mésztartalmának kicsapódásával keletkezett, különböző alakú, méretű és színű álló- és függőcseppkövek, zászlók, lefolyások és egyéb cseppkőformák mellett barlangi gyöngyök, borsókőféleségek és kalcitlemezek díszítenek. A régészeti feltárások során talált számtalan lelet bizonyítja, hogy a barlangok némelyikét már az őskor embere is ismerte, sőt, lakhelyéül használta. A több ezer lelet túlnyomórészt a csiszolt kőkorból, azaz 6000-7000 évvel ezelőttről származik. Találhatók közöttük kőből és állati csontokból készített használati eszközök, illetve az ún. bükki kultúrához tartozó vonaldíszes cserépedények. De találtak számos leletet a korai vaskorból is (arany ékszerek, harci felszerelés).

    Zempléni Nemzeti Park:

        

 Az 1984 végén alakult, 28341 hektáros tájvédelmi körzet a Zemplén-hegység nagy részét magába foglalja, amelynek kőzettömegét a 14-16 millió évvel ezelőtt működött vulkánok hozták létre. A tűzhányók közé helyenként tenger is benyomult és üledékei, valamint a beszóródó vulkáni tufa számos növény és állat ősmaradványát őrzi. A tájvédelmi körzet hegyeit tölgyesek, gyertyános-tölgyesek és bükkösök borítják, a völgyekben futó patakokat égeresek kísérik. A hegység lágyszárú növényzete rendkívül változatos, sok a közeli, Kárpátokkal közös, magashegyvidéki flóraelem. A védett ritkaságokat felvonultató élőhelyek közül kiemelkednek a hegyi kaszálórétek, a tocsogós lápok, a színpompás szilikát sziklagyepek és a korpafüves, áfonyás bükkösök, nyíresek. Állatvilága rendkívül változatos, megtalálható itt a védett hazai emlősök legtöbb faja. Madárvilágára jellemző a hegyvidéki fajok jelenléte, pl. a fekete gólya, a nappali ragadozómadaraink, összes hazai bagolyfajunk.   

 

Egyéb természeti látnivalókból pár példa:

        A boldogkőújfalvi kőtenger Boldogkőújfalu:

A boldogkőújfalvi kőtenger

A távolból leginkább talán egy hatalmas, legelésző birkanyájhoz tűnik hasonlatosnak a Bárány- és Falu-hegy lábánál elterülő, a legelő zöld fűszőnyegéből százszámra kiemelkedő, különböző méretű, sötétszürke andezit tömbökből álló sziklamező.
A különleges látványt nyújtó, hazánkban természeti ritkaságnak számító földtani képződmény a Nagy-Korsós-hegyről érkező andezit lávaár maradványa.
A lehűlő lávatakaró  a felületre merőlegesen  mozaikszerűen feldarabolódott s oszlopokra hasadozott szét. A repedések mentén a feltörő gőzök, majd pedig a külső erők romboló-mállasztó hatása érvényesült, s így alakultak ki a több mázsás andezit tömbök. A kőtenger kialakulásának kezdete a jégkorszak idejére tehető, de az eróziós folyamatok eredményeképpen ma is tart.

Meteor-barlang , Rákóczi-barlang Bódvaszilas:

  

A barlangok végigjárása igazi extrém túrának számít, ezért jó kondíció és mászókészség szükséges hozzá. Az aktív víznyelő barlangban állandó víz van, ezért gumicsizma vagy váltócipő, valamint vízhatlan vagy váltóruha használata kötelező. 

           Tengerszem Sárospatak:

Tengerszem    

 
 
 
 Az egykori malomkőbánya helyén kialakult Megyer-hegyi tengerszem magas bányafalakkal körülvett, kedvelt látványosság, valamint geológiai feltárulás és kultúrtörténeti bemutatóhely is. A Megyer-hegy a Király-hegy vulkáni kúpjaihoz hasonlóan fő tömegében jól megmunkálható és szilárd, átkovásodott riolittufából áll. E tulajdonsága úgy alakult ki az egyébként könnyen porló és omló riolittufának, hogy a vulkáni utóműködés során, a felfelé áramló meleg vizes oldatok, gázok, gőzök átjárták és átalakították a tufát. Kvarcszemcséi igen kemény, természetes cementáló anyagba ágyazódtak, ennek köszönhető keménysége.
Hajdan itt bányászták a gabonaőrlők, érczúzók malomköveit. Az egykori bányaudvart mára csapadékvíz töltötte fel, és állandó vizű tó keletkezett a helyén. Földtanilag a Tokaj-hegységre jellemző miocén vulkáni utóműködés nagyszerű szemléltetője, ahol a bányafeltárás következtében bepillanthatunk az egykori hidrotermális központ belsejébe.
A 324 m magas Megyer-hegy a földtörténeti harmadkor, középső-miocén vulkanikus riolittufa kúpja, tömegét döntően horzsaköves – kovás riolittufa és hidrokvarcit építi fel. A kovasavval átitatott kőzetet megszilárdulás után igen nagy keménység jellemzi, amelyet kristályos zárványai és üregei kiválóan alkalmassá tettek a malomkő-gyártásra. A Megyer-hegyen már a XV. században működő kőbánya volt. A malomkövek fejtését és kidolgozását évszázadokon át hasonló technikával, szerszámokkal és kézi erővel végezték. A XIX. század végén bekövetkezett termeléscsökkenés, majd a működés 1907. évi beszüntetése előtt a malomkőbánya átlagos termelése évi 300-450 malomkő között változott. A bányában felgyülemlett fenékvíz eltávolítására a – költségesebb vízkiemelést kiváltandó – vízlevezető vágat mélyítését 1844-ben kezdték meg és évtizedeken át folytatták a középkori Ó-bánya DNY-i szegletében. A felhagyott malomkő-bánya fejtési gödrében kialakult az a tó, melyet később Tengerszemnek neveztek el. A tó víztömege mintegy 4.000m2, legnagyobb mélysége 6,5 m. A tavacska mellett az egykori bányászok riolittufába vájt szállásai láthatók. 1977-ben a tavat és környékét természetvédelmi területté nyilvánították.
     
Szőlő tanösvény Tokaj:

 A Tokaj Hétszőlő Szőlőbirtok kivételes fekvése, a birtok jó megközelíthetősége, a birtokon kialakított jelzett útvonalak, valamint a kivételes gondosságú szőlőművelés, rendkívüli lehetőséget biztosít arra, hogy mindenki felfedezze magának egy történelmi birtok mindennapjait.

 

Zsidó-rét Komlóska:

A Komlóskai-medence környékének növénytani szempontból legértékesebb része a Zsidó-rét. A hegyi kaszálórét növényritkaságai a hegyi kökörcsin (Pulsatilla Montana) és a szártalan bábakalács (Carlina Acaulis). A magasabb talajvízszintű, pangóvizes mélyedésekben tenyészik a széleslevelű gyapjúsás (Eriophorum Latifolium). A rét felett emelkedő Mogyorós-tető forráslápjának fűzláp- és láprét társulásainak ritka növényfajaia mocsári nőszőfű (Epipactis Palustris), a fekete sás (Carex Nigra), a kis körtike (Pyrola Minor), a tőzegpáfrány (Thelypteris Palustris) és egy északi, lápi jellegű moha (Callierga Cordifolium). A Mogyorós-tető oldalában hegyvidéki területeinek jellegzetes növénytársulásának, a gyertyános-tölgyeseknek idős állományával találkozhatunk. A növénytani értékek a Zempléni Tájvédelmi Körzet keretén belül természetvédelmi oltalom alatt állnak. Megközelítése: a Kaszálórétet a Fekete-kút felé haladó erdészeti úton közelíthetjük meg, amely a réten csatlakozik az országos kék turistajelhez.

Bánya-forrás Komlóska:

A Bolhás területén, a subanyai telér Ny-i oldalán, 225 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el az egyenletes vízhozamú (2-2,5 l/perc) Bánya-forrás, amelynek különlegessége, hogy vizéből a forráskilépésnél kálcium-karbonát (CaCO3) válik ki. Ez a jelenség karszthegységeinkben nem ritka, azonban a vulkanikus eredetű Tokaji-hegység területén egyedülálló. A mészkiválás - a kalcit előfordulásokhoz hasonlóan - a felszínközeli mészkőroncsokat jelzi, így a terület mélyszerkezetére vonatkozóan szolgáltat fontos információkat a kutatók számára. Kiemelkedő jelentőségű földtani érték. A forrás közelében egy egykori aranykutató táró helyezkedik el, amelyet a század közepén létesítettek. Innen ered a forrás elnevezése. A felhagyott bányajáratot, biztonsági okokból betömték. Megközelítése: a turistaház autókijáróján kilépve a Szalka felé vezető úton felfelé induljunk el. A kis játszótér előtt térjünk le balra és a kerítések keskeny gyalogösvényén haladjunk. 

Telér Tanösvény Komlóska:

 

Kiemelten ajánlható túrázni vágyóknak. Helyben kapható kiadványok: Komlóskai "Telér" Tanösvény, Kirándulásvezető-füzet. A füzetben igyekszünk az útvonal mentén előforduló legjellemzőbb növényeket, állatokat bemutatni.