Tarcal - 18 km Legyesbényétől

Tarcal - 18 km Legyesbényétől


 

Tarcal története összefonódott Tokajjal. Az államalapítás óta kisebb megszakításokkal Tarcal királyi birtok volt. 1096-ban Kálmán király tarcali birtokán tartott zsinaton a futárszolgálatra vonatkozó törvényt hoz.

1110-ben országgyűlést tartanak Tarcalon.  A 14. század végétől Tarcal a tokaji királyi uradalomhoz tartozott. 1440-ben Tarcal Hunyadi János birtokába került, majd halála után ismét királyi birtok lett. 1

1603-ban II. Rudolf elzálogosítja a mezővárost Rákóczi Zsigmondnak1606-ban a Rákóczi-családtól Bocskai István visszaváltja a birtokot. 

1620-ban a Thurzó család tarcali szőlőjében aszúszemeket (feketeszőlő) szüreteltek. 1622-től a tarcali földesúri jog Bethlen Gábor erdélyi fejedelemé. 1631-ben Bethlen Gábor özvegye,Brandenburgi Katalin eladja Tarcalt Csáky Istvánnak.

 1647-től Tarcalt a királyi kamara kezelte. 1662-ben feldúlták és kifosztották atatárok1674-ben a mezőváros szabad prédája a tokaji vár körül hadakozó labancoknak és a szerencsi várat birtokoló kurucfegyverforgatóknak. 

1678-ban az egri törökök Kara Hasszán aga vezetésével ismételten felgyújtják. 

1701-ben egy tarcali szőlőgazdaságról írják: „szemenszedett aszú szőlőt szedettünk közel egy hordóval”. 

1707-ben II. Rákóczi Ferenc jár Tarcalon. 

1748-ban Grassalkovich Antal elkészíti előterjesztését Mária Terézia részére, melyben a tarcali kincstári szőlőkkel is foglalkozik. Javaslatára két korszerű szőlőtelepet létesítenek a Szarvas dűlőben és a Henye hegy déli lejtőjén. 

1760körül sváb iparosok telepednek le a mezővárosban. 

Az 1827-es összeírás szerint 217 izraelita él Tarcalon, többségük kereskedéssel foglalkozik. 1849-ben Tarcalnál visszaverik Schlick osztrák tábornok támadását. 1858-ban megérkezik a vasút Tarcalra.

 1880-banfiloxéra pusztít. 1894-ben a tarcali vincellériskola igazgatója Kasinczky Viktor személyes példával és tudományos munkásságával segítette a filoxérától sújtott Hegyalja újbóli betelepítését. A királyi udvartartás birtokában lévő tarcali Szarvas és Terézia szőlők ekkor kerültek korszerű módszerekkel betelepítésre.

1951-ben megalakult az egykori királyi uradalom szőleit is magában foglaló Kertészeti és Szőlészeti Kutató Intézet kísérleti telepe. Ez a kutatóintézet dolgozta ki azokat a metszési módokat, amelyek különböző időjárási viszonyok mellett is jól alkalmazhatóak. Rendszeresen metszési bemutatókat tartottak az egyéni termelők részére. Az 1950-es években megalakult a nagyüzemi gazdálkodást folytató Tarcali Állami Gazdaság. A gazdaság vezetője Leskó István igazgató és Bakonyi József Kossuth-díjasfőkertész volt. A Tarcali Állami Gazdaság rendezte be az első szőlőöntöző telepet. 

2015. március 25-én az Ó-temető feletti dombon felállították egy 8,5 méteres Jézus szobrát, amelyt Petró Attila vállalkozó ajándékozott a falunak.[3] A szobrot Szabó Sándor, szerencsi szobrász készítette.

 

 
A barokk udvarház a 18. században épült, az Andrássyak tulajdonában a 19. században került, akik klasszicista átalakítást végeztettek. 2008-ban ötcsillagos szálloda nyílt meg az épületben.
 
 
  • Római katolikus templom
Gótikus plébániatemploma a 15. században épült. A templom 1562-ben a reformátusok birtokában volt. Az egykori kéttornyú templomnak ma már csak az egyik tornya áll. A protestánsok 1671-ig használták. Miután II. Rákóczi György özvegye Báthory Zsófia katolikus hitre tért, a tarcali templomból is eltávolíttatta a protestánsokat. 1776-ban barokk stílusban átépítették. 1834-ben földrengés miatt megsérült, a sérüléseket 1836-ban és 1856-ban hozták rendbe.
 
  • Római katolikus kápolna
17. századi, késő barokk stílusú.
 
18. századi, barokk stílusú.
 
Épült 1800 körül.
 
  • Református templom
Késő barokk stílusban, épült 1797-ben.
 
  • Jézus szobor