Tokaj - 26 km Legyesbényétől

Tokaj - 26 km Legyesbényétől

 

 

 

 

 

Tokaj a Bodrog és a Tisza torkolatánál található hegyaljai település. A város nem csak kedvező természeti adottságokkal rendelkezik, hanem ősi szőlő- és borkultúrájának köszönhetően a magyarországi települések egyik legnépszerűbb, leglátogatottabb turisztikai célpontjává vált.A tokaji-uradalom 1450-ben a Hunyadiak, majd a Szapolyai család birtokába került. János Zsigmond király uralkodása alatt a település királyi uradalom lett, megerősítették az uradalomhoz tartozó kővárat. A kővár megerősítésben a későbbi tulajdonosok Bethlen Gábor és a Rákóczi család is nagy szerepet játszottak. A várat 1705-ben rombolták le.A 17. században a település mezővárosi rangot kapott, a hegyaljai borkereskedés ekkortájt lépett az aranykorába.  A szabadságharcok ideje alatt a település fontos stratégiai szerepet töltött be a tiszai átkelőhely miatt.

Rákóczi-Dessewffy kastély:

1700 körül épült barokk stílusban. A két barokk épületet négy-nyílásos, kőkeretes, gyalogos és kocsibehajtós kapuzat köti össze. Az északi kastély a sóhivatal volt, déli része pedig a hivatalnokok lakásaként funkcionált. Az épület először a Rákóczi család birtokában volt, később kincstári sótárnoki épület lett, majd a Dessewffy család birtokába került. Később volt járásbíróság és kollégium is. Ma magánkézben van és borászati központként működik.

Városháza:

Barokk épületéről sokáig úgy tartották - alaptalanul -, hogy Esze Tamás kuruc vezér egykori háza.Új épületszárnya révén hangulatos, zárt belső udvar jött létre.

Pincesor:

A Szerelmi pincesort a vasúttal párhuzamosan futó hegylábon a honfoglalás millecentenáriumának tiszteletére hozták létre.
A borházak mögött nemespenésszel borított pincejáratok őrzik a híres tokajit. Cím:Tokaj, Hegyalja u., Szerelmi pincesor

Bacchus kútja:

A római katolikus templomtól balra, déli irányban áll a mindenkori uradalom központi épülete, alatta a Rákóczi pince.Előtte a hegyaljai folklór figuráját, a medditerránumból ide örökített Bacchus-t, népisesen „Baksus”-t láthatjuk, Szanyi Péter 1988-as munkáját, egy diszkutat zárva magába.A szobrot a rajnavidéki német testvérváros, Östrich-Winkel emeltette, megörökítve ezzel a partneri kapcsolatunkat.

Erzsébet királyné híd:

Tokaj a középkorban sokáig csak révként szolgált – először a XVI. században ívelte át itt fahíd Tiszát. A Rakamaz felé átvezető mai híd a negyedik a sorban, 1961-ben adták át a forgalomnak.A Rakamazról jövő fontos közutat régen Erzsébet királynéról nevezték el. Erre egy mészkő oszlop emlékeztet kb. 800 méterre a tiszai hídfőtől.
Erzsébet királyné hídjának nevezték azt a tiszai hidat is, amelyet a II. világháborúban elpusztítottak, s amelynek a helyén áll a mai híd a Tokaj és a Bodrog összefolyásánál. Az elpusztult híd emléktáblája ma a Tokaji Múzeumban található.

Pálos kolostor:

Az egykori pálos kolostor középkori alapokra épült. A torzóban fennmaradt egyébként sértetlen monumentális épület az ún. „Veresárok” mellett található, amelyen a Kopasz-hegy északkeleti lejtõjérõl érkezõ csapadék rohan a Bodrogba. Pontosan ezen a helyen jelölik a korabeli metszetek is a Szapolyai Imre által megajándékozott pálos kolostort (ti. a városon kívül). Az együttes központjában helyezkedik el az egykori templom impozáns tömbje kelet-nyugati tájolásban. Hozzá csatlakozik nyugat felõl az egyházi életben fontos fukciót kapott, négyszöget formáló kvadrum.

Adóvevő torony:

A több mint 500 méter magas hegycsúcson 1960-ban épített televíziós adóállomás fontos átjászóhely.Kilátóként nem működik, de a tövéből is gyönyörű kilátás nyílik szinte az egész Hegyaljára és az Alföldre is.