BényeLak - Zöldorom élmények

  bejegyzés 1:

Szerencs - Miskolctapolca - Lillafüred - Diósgyőr - Sárospatak:

Környék felfedezését igazából barátnőmmel Vanival és kislányával Virággal, és az egyik kedvenc unokaöcsémmel Olivérrel kezdtük el.

Megérkezésünk napján kezdtük a szerencsi vár meseszép, romantikus kertjének megtekintésével. A gyerkőcök nagyokat futkároztak, sajnos a képeslap és a helytörténeti kiállításról már lemaradtunk, de ami késik, nem múlik, így is nagyon jólesett a séta a friss levegőn, a gyerekek öröm rohangászása és béka üldözése a kert helyi kis csermelyében és tavában. Jobb szórakozást nem is találhattunk volna nekik!

Majd másnap Miskolctapolca barlangfürdő volt a cél, kiélvezve csobbanás, napozás  és gyermek kacajok örömeit, nem beszélve a zegzugos barlangfürdő labirintusának izgalmáról és a vízi aerobik kihívásairól, utóbbit különösen Virág élvezte.

S jött a Diósgyőri vár, pénzverdével és kissé véres, rémisztő  középkori történelmet megidéző panoptikum tárlatvezetéssel. Emlék érmet is készítettünk Olival, igazi fiús ajándék volt Mamónak ( alias Nagymama) és Győgyőnek ( alias hadtápfelelős nagynénink).

Átkocsikáztunk Lillafüredre sétálni a vízesés erdei ösvényén és megcsodálni a Palotaszálló park virág kompozícióit. Egyszer, ide is visszajövünk ide is a barlangrendszert megnézni, kis vasutazni és csónakázni a tavon. S jött Sárospatak a várak vára, tömény történelemmel, vár kisasszonyokkal Virág nagy örömére és hős lovagi mesékkel és persze kiállított kardokkal fémjelezve Olivér örömére.

Adtunk a kulináris élvezeteknek is a vár lovagi étteremében, hú az a galamb húsleves, és cipós leves, ki tudja mi volt a neve már, s a fini rétes is felejthetetlen volt. Várból csodás a kilátás a Bodrogra, jó nagy sétát tettünk, már mi felnőttek, mert a gyerekek csak a rohangálós üzemmódot ismerve keresztbe kasul szelték a vár külső falainak romjaival határolt területet.

S a végén mindent megkoronázva megtömtük hasunkat a szerencsi híres Buffallo Bill étteremben, cowboy nyeregben.

bejegyzés 2:

Sárgaborház - Füzérradvány Károlyi kastély - Regéc:

Késő du.-n indultam el kicsit adva a lustaság kényelmének. Megtudtam, hogy a Sárgaborháznál ( Disznókői borászat Mezőzombor) termelő piaci kirakodó vásár van, így betértem egy sétára, volt ott minden kézműves fagyi és Japán ideszakadt fia által termelt és terjesztett tokaji borecet, házi sajt és tejtermék, kolbász és szalonna, szép hímzett terítő és természetesen finom tokaji bor és bor különlegességek.

Hogy ment az idő nyúltalpat véve igyekeztem tova Füzérradvány romantikus angol kertes kastélyába, az út oda néha hepehupás volt, talán lesz egyszer erre is EU támogatási keret, megérné...

A kastély eddig felújított része csoda szép, elegancia és afrikai és európai vadász trófeák misztikuma árad belőle, hát  tudott élni a Károlyi - dinasztia … angol kert, arborétum több száz éves fákkal, anno háború előtt repülő leszálló pálya is volt itt, hihetetlen …. a képek magukért mesélnek … szebb kastélyt nem is álmodhatna egy hercegkisasszony … IGAZI kikapcsolódás volt, lélekmelegítő és feltöltő.

S hogy jött a naplemente, igyekezve Regéc vára felé vettem utam egy kis vár mászás kalandra vágyva.  Tudni kell, hogy nem vezetnek fel a várba végig valós lépcsők, hanem a vár korábbi  romjain jutunk fel a mostanra restaurált részbe.

Hát sokan már nem voltunk, csak 4-n a naplementében, de a látvány a várat körül ölelő völgyre és erdeire a fokozódó sötétedésben is mámorító volt. Úgy éreztem magam, mintha egy középkori kosztümös film epizód szereplője lennék, kémlelve a távolból jövő esetleges ellenséget az őrtoronyból, jó hogy nem hagytam ki a várat pedig a helyi önkéntes, alkesz idegenvezető a kocsmánál azt javasolta forduljon vissza aranyoskám, mert már bezárt a vár 6 körül, de engem hajtott a kaland és a kíváncsiság és MEGÉRTE!!!