Bodrogkeresztúr:
A Bodrog jobb partján fekszik, a vármegye székhelyétől, Miskolctól légvonalban 43, közúton 48 kilométerre keletre.
A környező települések közül Bodrogkisfaluddal szinte teljesen összenőtt - egy utca választja el a két települést 1,2 kilométeren át, ezért lényegében nincs is távolság közöttük. Tarcal 2, Szegi 3 kilométerre található; a legközelebbi városok: Tokaj 6, Rakamaz 10, Szerencs 14, Sárospatak pedig 25 kilométerre.
A terület az őskor óta lakott, ezt jelentős neolit kori leletek tanúsítják, többek között a „Dereszla kincse” néven ismert, i. e. 1200-ból származó arany ékszerek.
A község nevének pontos eredete nem ismert, lehetséges, hogy keresztes lovagokról kapta. Először 1239-ben említik a települést és várát, mely feltehetőleg a tatárjárás során pusztult el. 1411-től a község a tokaji uradalom része. A 16. században már mezővárosként említik, a század végétől a 17. század közepéig nyomda is működött a településen.
A Rákóczi-szabadságharc megviselte a községet, de sikerült újra megerősödnie, főként a szőlőtermesztésnek köszönhetően, amelynek korszerűsítésében nagy szerepet játszottak az 1726-ban érkezett haszid zsidó telepesek.Az 1848–49-es szabadságharc során a települést kifosztották. A zsidó közösség kiemelkedő tagja volt Reb Steiner Saje (1851–1925), a csodarabbi, aki 1925-ben hunyt el Bodrogkeresztúron. Egykori lakhelye ma emlékház és zarándokhely.
- Reb Steiner Saje: lakhelye ma emlékház és zarándokhely:
-
Acetánia Borecet Muzeális Kiállítóhely : a borecet készítés gazdag történtét mutatja be, Cím: 3916, Bodrogkeresztúr Tarcali út 22., 1- 202-6288 , E-mail: bodi.tamas@borecet.hu
