Erdőbénye: Erdőbénye – Wikipédia, Helyi látnivalók – Erdőbénye
A község első írásos említése 1404-ből származik. Berényiek voltak a község első birtokosai, 1428-ban, Belecsényi István, majd Pallagi István, később a Pálóczyaké, Gerencséri Balázsé, majd Rozgonyiaké. 1486-ban Lorántffyak és Rákócziak kezébe került. II. Rákóczi Ferenc adományaként több család kezébe vándorolt, végül az Erdődyek kapták meg, de Podmaniczky-, Szirmay- és Ferenczi családok is birtokosok voltak Erdőbényén.
A középkor folyamán még két különálló részből, Mező- és Egyházas-Bényéből állt. A hatalmas erdőségekkel, kiváló adottságú szőlőhegyekkel bíró Erdőbénye évszázadokon keresztül Tokaj - Hegyalja egyik legjelentősebb települése volt, vásártartási és borkereskedési joggal.
1604-tól a Rákóczi-birtok része, minek köszönhetően jelentős fejlődésnek indult. A Rákócziak gazdasági központot alakítottak ki, nagy kúriát építettek, amely alól indul ki a Hegyalja egyik legnagyobb, egybefüggő, több szintes, ma is összesen 22 ágú pincerendszere. Erdőbénye borkereskedelemmel összefüggő jelentőségét jelzi, hogy volt idő, amikor a település egyszerre több mint száz bodnárnak adott munkát. A község híres volt kádárairól, ők látták el hordókkal Tokaj-Hegyalját. A hegyaljai bornáripar hanyatlása a filoxéra vész idején következett be, ami után az iparosok nagy rész kivándorolt az országból.A kádár mesterség művelésével Magyarországon egyedülálló, lokálisan csak Erdőbénye községben előforduló és fennmaradó kádártánccal találkozhatunk. Ez a tánc német hatásra honosodott meg, valószínűleg a külföldön járó mesterlegények hozták haza.A bodnáripar - a kádármesterség - ma is él hegyalján és Erdőbényén. Az átalakult szőlészet és borászat ma is igényli a hagyományos módon készült hordókat.
A 18. század végén nyílt posta első postamestere Kossuth Lajos nagyapja, Wéber András volt.
Borászatok: Helyek – Erdőbénye
Ábrahám pince, Bardon borászat, Csite családi birtok, Fakapu pincészet, Gonda borászat, Illés pince, Jakab pince, Kárdi - Berger borászat, Kerékgyártó pince, Komán Borbirtok, Paunoch birtok, Préselő pincészet, Sanzon Tokaj, Szabó István borászat " Az isten háza mögött", Vayi Borászat, Vinito Borászat, Béres pincészet,
Béres pincészet : https://beresbor.hu, info@berestokaj.hu, tlf:00-36-47-536-000 , Tokaji borvidék mértani középpontjában, Erdőbényén, a Bényei medencében fekszik.
Budaházi - Fekete Kúria borászat: Budaházy–Fekete Kúria, Kezdőoldal | Budaházy-Fekete Kúria, Budaházy-Fekete Kúria Borászat - Bor, mámor, Bénye
Az 1650-ben épült kúria a falu legöregebb épülete. Nemcsak Erdőbénye hanem egész Tokaj hegyalja egyik legértékesebb épített öröksége. 1990 -ig állami tulajdonban volt a Kossuth Szőlőtermelő Szövetkezet és a hegyközségi székház működött benne. 1996 -ban debreceni származású család vásárolta meg és állította helyre több éves munkával pénzt és időt nem kímélve szorosan együttműködve régész és műemlékvédelmi szakmérnökökkel. Ennek köszönhetően a kúria épülete a 2000-es évekre nem csupán megmenekült az enyészettől, hanem eredti állapotába várja az idelátogatókat. 2013-tól látogatható a kúria parkja, ami a Fekete Kúria Pincészet birtokközpontjaként is funkcionál, illetve 2020 -tól a Kúria Bisztró vendégei nemcsak egy finom pohár bor mellet élvezhetik a festői szépségű udvar és épület varázserejét, hanem fogyaszthatnak is a nagy gondossággal helyi termelőktől beszerzett alapanyagokból készült ételekből. Így nem kizárólag megmentésre került az épület, hanem vissza lett integrálva gazdaságilag hegyalja életébe és az évente megrendezésre kerülő Bor, mámor, Bénye fesztivál révén kulturális központként is megjelenik.
Budaházy Fekete Kúria, Cím: 3932 Erdőbénye, Vörösmarty utca 4., Telefon: +36 30 860 6261, Web: https://www.bfk-tokaj.hu/
Facebook: https://www.facebook.com/Budahazy.Fekete.Kuria, Facebook: https://www.facebook.com/kuriabisztro/
Rákóczi - Szirmay kastély - Lídia Református Idősek Otthona : Szirmay-kastély - Erdőbénye - KASTELYOK.COM
A település központjában találhatjuk az egykori Rákóczi - Szirmay kastélyt. II. Rákóczi Ferenc építtette a falu főutcáján található Rákóczi-kastélyt. Az eredeti kúria vastag kőfalakkal, boltíves szobákkal épült. Rákócziak által létre hozott gazdasági központ volt, ami alatt Hegyalja egyik legnagyobb, egybefüggő, több szintes, ma is összesen 22 ágú pincerendsze húzódik. Későbbi tulajdonosa Szirmay Ádám volt, aki megépíttette a ma is látható homlokzati részt a XVIII. század második felében, késő barokk stílusban a nyújtott szárú, T alaprajzú, nyeregtetős, oromfalas, kétszintes épületet. A kastély a Podmaniczky-, Szirmay- és Ferenczi családok is birtokolták. A II. világháború után árvaházként működött, ma pedig a református egyház szeretetotthona.
Szepsi Laczkó Emlékház: Szepsi Laczko Máté Emlékház Erdőbénye - Programturizmus, Szepsi Laczkó Máté Emlékház - Erdőbénye
Szepsi Laczkó Máté református lelkész volt, a Szlovákiához tartozó Szepsi községben született, az előneve is jelzi ezt. Őt tartjuk a tokaji aszú `feltalálójának`. Ugyan az aszú készítés eredete korábbi időkből származik, 1630-ban elsőként ő írta le a napjainkban is használatos aszúkészítési eljárás alapjait. Az első aszú bort Lorántffy Zsuzsanna részére készítette 1631-ben. Az Emlékház főépületében három kiállító helyiségben tekinthetjük meg Erdőbénye és Szepsi értékeit. A helyi mesterségek, mint a kádárság, szőlőművelés, prések is bemutatásra kerülnek. Itt talált állandó helyett a DugóHúzó Tárlat, melynek keretén belül Némedi Varga Zoltán kb 500 darabos magángyűjteményéből összeállított állandó kiállítás tekinthető meg.
Erdőbénye Tájház: Fakultatív programlehetőségek – Erdőbénye
A Tájház berendezése korhűen tükrözi a településen élők mindennapjait. Az itt található eszközök, szerszámok a több évszázadon keresztül megélhetést adó foglalkozások emlékét őrzik.A kőfaragás, a fafaragás, a kádármesterség mai is él Erdőbényén, apáról fiúra öröklődött mindmáig.
Kovácsműhely: Fakultatív programlehetőségek – Erdőbénye
A községben több generáción keresztül kovácsmesterként dolgozó Müller família emlékének megőrzésére a leszármazottak 1999-ben megajándékozták az Erdőbényéért Közalapítványt az Erdőbénye, Vörösmarty utcában található épülettel, azzal a céllal, hogy ebben ipartörténeti közgyűjteményt hozzanak létre és ezt mindenki számára látogathatóvá tegyék. Az ide látogatók a kovácsok által használt eredeti szerszámokkal, eszközökkel ismerkedhetnek meg.
Kádárház: MEGNYITOTTA KAPUIT AZ ERDŐBÉNYEI KÁDÁRHÁZ - TBFT
Romjaiból épült újjá Erdőbénye központjában a múlt századi épület, ahol kádár és egyéb mesterségek bemutatása mellett, alkotótér és ajándékbolt is várja a látogatókat.
Kolera oszlop: Erdőbénye – Wikipédia
Az 1831-es kolera-járványban meghaltak emlékére állított kő obeliszk a település feletti dombon áll, földúton közelíthető meg.
Templomok:
Szent György római katolikus templom: Szent György római katolikus templom – Erdőbénye
Erdőbénye legrégebbi és legértékesebb emléke a római katolikus templom, amelyről már 1334-ből is tesznek említést az írások. Az 1700-as években a templomot többször felújították. 1892-ben tornyát egy emelettel megmagasították. 1903-ban pedig a nagy tűzvészben a templom is mint Erdőbénye házainak többsége leégett. Ekkor új tetőt és toronysipkát kapott. Stilusa gótikus, a barokk stílusú berendezés a XVIII. század közepén készült. A torony falán feliratos táblák és reneszánsz címer látható.
Református templom: Az erdőbényei református templom - Tiszáninneni Református Egyházkerület
A református templom Erdőbényén eredetileg fából épült és már a 1400-as években tesznek róla említést. 1672-ben Lipót császár bezáratta a templomot. 1706-ban került vissza a reformátusokhoz, II. Rákóczi Ferencnek köszönhetően. A ma is látható formáját 1786-ban érte el, amikor újjáépítették faragott kövekből, copf stílusban. A berendezés egy idős a templommal, 450-500 férőhelyes, a karzat 1868-ban épült,12 regiszteres orgona dísziti. A templomban 2 harang található. Az Erdőbényén szolgált lelkélszek 1598-tól számon vannak tartva pl. Sepsi Laczkó Máté ( az asszú feltalálója), Pálóczi - Czinke István irodalmár ( az arany ABC szerzője), Danyi József a helyvéli árvaház létrehozója,
Zsidó emlékek: Erdőbénye - HU - A zempléni zsidóság honlapja
A zsidók a XVIII. század elején telepedtek le itt haszonbérlőkként. 1772-ben Galícia egy része a Habsburg Birodalom részéve válása megkönnyítette a birodalmon belüli lakóhelyváltoztatást, így számuk ebben az időszakban tovább növekedett. Hozzájárult ehhez II. József 1783-ban kiadott „Regulatio a zsidó népre vonatkozóan” elnevezésű rendelete. Erdőbénye természeti adottságai között fontos szerep jutott az itt feltörő timsós, vasgálicos víznek, melyre a XIX. század végén fürdőtelep létesült. A gyógyvíz miatt sok fürdővendég érkezett messzebbről a településre, köztük zsidók is, ezért a helyi közösség külön kóser konyhát alakított ki az érkezők ellátására.
Az erdőbényei zsinagógát 1840 körül építették klasszicista stílusban. Az épület 1903-ban leégett, így azt a környező települések zsidó hitközségeinek adományaiból építettek újjá. Az épületet a ’80-as évek második felében elbontották. Mára csak a hajdani zsinagóga előtt álló zsidó iskola épülete látható a Hunyadi u. 32. szám alatt. Erdőbényei mikvét ( rituális fürdő) forrásvíz táplálta. Napjainkban magánkézben van az épület és felújítását tervezik. A zsidó temető az erdőbényei köztemető egy elkerített részén található, gondozott állapotban.
Fürdő: Erdőbénye története – Erdőbénye, Erdőbénye – Wikipédia
Már a 18. században említik Erdőbénye "timsós vizét". 1828-ban Szirmay Ödön által az első fürdőház alapkőletétel történt, s létrejött Erdőbénye-Fürdőtelep, pavilonokkal, kastélyszerű fürdő - és vendégházzal. A fürdő jelentős szerepet tölött be a település gazdasági és kulturális életében, a korának legnépszerűbb báljait tartották itt, teret adott a szabadelvű köznemeseknek is , melynek köszönhetően a reformkor egyik jelentős közéleti-szellemi helye is lett. A fürdő Erdőbénye falu határában található, és az üdülőtelep az utóbbi években ismét látogatható.
Látogatás a Ligeti Juhászatban: Fakultatív programlehetőségek – Erdőbénye
Erdőbénye határában, természetvédelmi területen fekszik a Ligeti Juhászat. Mintegy 80 ha ligetes fás legelőn, több hegyi forrás található, védett növényekkel. Állatainkat (700 db anyajuhot, 50 db kecskét) ezen a legelőn tartjuk vegyszermentes környezetben. Hagyományos eljárással, kézi formázással készített sajtok több változatát állítjuk elő: így gomolya, juhtúró, orda, ízesített kecskesajtok: snidlinges, kapros, köményes, kakukkfüves stb. A sajtok gyártása a helyszínen megtekinthető.
Lehetőség van állatsimogató látogatására, sajtkóstolásra, kirándulásra.
Aranyosi - völgy: Fakultatív programlehetőségek – Erdőbénye
Természeti értékekben, védett növényekben gazdag terület, fontosabb növénytársulásai: sziklai és törmeléklejtő-erdők, patakparti égerligetek, égerláp, sztyepprétek és sziklagyepesek. Az Aranyosi-völgy nemcsak gyönyörű kirándulóhely, hanem madártani szempontból a völgy és környéke egyedülálló természeti értéket képvisel hazai és európai viszonylatban is. Az előforduló madarak közül 19 fokozottan védett, 10 fészkel is a területen.
Tengerszem: A Mulató-hegy tengerszeme, az Erdőbényei-tó | CsodalatosMagyarorszag.hu
A 230 méter magas Mulató-hegy hajdani kőbányája területén kristálytiszta vizű tó alakult ki, amit a környék más azonos jellegű bányatavához hasonlóan tengerszemnek neveztek el. A Mulató-hegy a zempléni földalatti vulkáni működés egyik jelentős emléke. Andezitjét évszázadokon át bányászták, az ásványgyűjtők számára óriási hólyagüregeiről vált híressé.
Erdőbényei Fás legelő: anp.nemzetipark.gov.hu/erdobenye-fas-leglo-termeszetvedelmi-terulet
A ritkásan álló hatalmas terebélyes fáktól megkapó tájképi hangulatot árasztó legelő (196 ha) a hagyományos gazdálkodás emlékét őrzi. Ezen famatuzsálemek árnyas lombja nyújtott menedéket a legelő háziállatoknak a nyarak tűző déli napsütése ellen.
