Fáj: Fáj – Wikipédia, www.faj.hu/kozsegunkrol/faj.hu/kozsegunkrol/, Felzárkózó Települések
A Cserehát északi részében, nem messze a szlovák határtól, a Fáji-patak völgyében található a falu. A falu neve a magyar fa szó i képzős származéka, jelentése: erdei. Eredetileg királyi várföld volt. Első említése 1243-ból származik. Egy évvel azután, hogy a mongolok elhagyták az országot IV. Béla király egy testvérpárnak, Donnnak és Barnabásnak adta Fáj földet, mert a tatár háború idején életük kockáztatásával megmentették a királyt, mivel átengedték neki lovaikat. A föld szó ekkortájt falut jelentett. A Fay család hagyománya szerint Ők a birtok szerző Don és Barabás leszármazói lennének.
A régió számos birtokos családjával rokoni kapcsolatot építő Fáy család a 17. század végéig Fáj földesurai és Abaúj vármegye nemesi közösségének fontos tagjai, tisztviselők. Fáy István 1598-ban Abaúj vármegye országgyűlési követe, majd a 17. század legelején a királyt képviseli Konstantinápolyban, 1600–1602 között felső-magyarországi hadbíró.
A Fáy urak, hasonlóan számos protestáns nemeshez a rendi ellenállásban is tevékenyen részt vettek, a Wesselényi - féle szervezkedésben való részvételük miatt birtokaikat részben elkobozták. Fáy László több évre börtönbe került. Fáy István idős korában csatlakozott a Rákóczi - szabadságharchoz, és Murány várának kapitánya lett, de a Rákóczi - szabadságharc után több birtokát elkobozták. 17. században a Fáy birtok egy része visszakerült.
19. század elején Fáj lett a grófi címet szerzett Fáy Zsigmond és unokája Fáy István rezidenciája.
A község életének meghatározó fordulat Zichy Klára nevéhez fűződik: 1904-ben a több falu határában fekvő uradalomat parcellázta, így az ősi Fáy-földek nagy része a parasztok tulajdonába került.
1910-ben A vezető felekezetet adó 302 fős római katolikus közösség mellett 72 görögkatolikus, 29 református, 9 izraelita és 1evangélikus hívő élt a községben. Az egykori zsidő közösség létének bizonyítéka a mai köztemető feletti kaszált réten található sírok.
A falu utolsó nagybirtokosa, dr. Vitéz Győző, 1945 után néhány évig még a községben élt
Fáy - kastély: Fáy-kastély - Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. | NÖF
A barokk kastély magját a Fáy család által 1750 körül épített épület egykori nemesi kúriájának alapjai alkotják, amelyet 19. században klasszicista stílusban építettek át. A kastély virágkorában, a klasszicizmus időszakában gróf Fáy István, zenész és zenetörténész évente háromszor rendezett kastélyában zenei találkozókat, “muzsikai Akadémia” elnevezéssel.
A mai épület U alaprajzú, cour d’honneur-ös elrendezésű kastély, manzárdtetős épület, amelynek jobb szárnya előtt hosszú gazdasági épület húzódik, amelyet magtárként és gazdasági épületként használtak. A park felé néző, déli homlokzatot az 1930-as években neobarokk stílusban alakították át. Ennek enyhén kiugró középső részét egyszerű, a Fáy címerrel kitöltött timpanon díszíti, a középső három tengely előtt műkőbábos terasz áll. A nagyteremben Marco Casagrande olasz szobrász 1844–1845 között készült klasszicista stukkó domborművei láthatók. 1900 körül készültek az épületben ma is föllelhető cserépkályhák, amelyek neobarokk, szecessziós és neocopf stílusjegyeket viselnek magukon.
A kastély körül korábban kisméretű tájképi park húzódott. A kastélyparkban eredetileg egy kisméretű tavat tápláló vízfolyás is fellelhető volt.
A szocializmus idjén a hajdani kastély központi szerepet játszott Fáj életében. Az épület adott otthont a községi tanácsnak, a TÉESZ irodának, a könyvtárnak, a művelődési otthonnak, a párthelységnek, a postahivatalnak, az iskolának, s az állatorvosi és védőnői szolgálati lakásnak is helyett kapott.
Az épület az 1990-es évek közepétől a Műemlékek Nemzeti Gondoksága vagyonkezelésben van. A helyszín látogatható. Jelenleg díjmentes a belépés. Kastély iránt érdeklődés az önkormányzatnál, cím: 3865. Fáj, Fő út 32. sz., tlf: +36-46-470121
Szentháromság római katolikus templom: Szentháromság Templom (Fáj) | Miserend
A templom és a torony 1757-59-ban épült barokk stílusban.
