Golop: Golop – Wikipédia, Golop
Golop ősi idők óta lakott hely, a falu határában 3000 éves temetkezési helyet tártak fel. Első írásos említése a 13. századból való. Az 1255-ben irt okiratban IV. Béla a Golopy család őseinek adja a falut. A 15. században ismét sűrűn váltakoznak a falu birtokosai, egy ideig még a tokaji pálosok is Golop birtokosai között voltak. Ekkoriban a falu még két részből állt: Alsógolop Zemplén vármegyéhez tartozott, míg Felsőgolop Abaúj vármegyéhez. Alsógolop a Golopy család ősi fészke, a 14. századtól egyházas hely, Felsőgolop pedig várbirtok volt. A török hódoltsági időkben elpusztult, főként református magyar lakossággal újratelepült falvak birtokosa a 18–20. században a báró Vay család volt, akik Alsógolopon alakították ki birtokközpontjukat. Nekik is köszönhető, hogy a település a 18. század óta a tokaji borvidék része. A Vay családot követően Vécsey, Ibrányi és a Reviczky családok birtokolják a falut 18. század alatt. 1909-ben eléri a vasútvonal, bekapcsolva a települést az ország vérkeringésébe.1882-ben a két települést Golop néven egyesítették.
Golop régi Vay-kastély: Vay-kastély (régi) - Golop - KASTELYOK.COM
A falu szélén találhatjuk Golopy Gáspár, akkori Abaúj vármegyei alispán által építetett kastélyt, melyet régi Vay kastélynak is szoktak nevezni. A téglalap alaprajzú háromszintes kastély az 1590-es évek környékén épült, reneszánsz stílusban. Az épület központi tömbjéhez a végeken saroktoronyszerű bővítmény csatlakozik. A két saroképítmény alsó szintjein védelmi berendezéseket, lőréseket tártak fel. A Golopy család kihalásával az Ibrányi, majd a Vay család kezére kerül a kastély. A Vay család egészen 1945-ig használja a kastélyt.
Új Vay- kastély: Ősi Magyar Címer- és Zászlókiállítás - Golop
Vay család új kastélyát 1820 körül építtette fel, klasszicista stílusban. Az épületben látható az Ősi Magyar Címertár és Zászló Kiállítás, amelynek tárgyai tűfestéses technikával készültek. A kiállítás közel kétezer címert mutat be. Az itt látható tárgyak úgynevezett tűvel festett munkák (latinul: Opus acu pictum), azaz a hímzések festett kép hatását keltik. Ennek a technikának az eredete a 4-5. századig nyúlik vissza. A Vay-kastélyban berendezett tárlaton látható darabok - Szabadiné Sinkó Ilona arany hímzéses tűfestő művei - átölelik a magyar múlt egészét a honfoglalástól napjainkig. Megtalálhatók benne az ősi magyar nemzetségek, királyi családok, egyházak, vármegyék és városok hímzett és festett címerei, történelmi zászlói.
Szűz Mária római katolikus templom: Szűz Mária neve római katolikus templom (Golop)
A község nagy része a földesúrral együtt református vallású volt, majd az 1800-as években kezdtek elszaporodni a római katolikus vallásúak. 1886-ban a hívek a Boldogságos Szűz nevére kápolnát emeltek, leányegyházként a monoki plébániához tartoztak. A kápolnát később templommá építették, majd 1978-81-ben újították fel.
Református templom: A golopi református templom - Tiszáninneni Református Egyházkerület
1696-ban a reformátusoké volt a középkori kőtemplom, melynek szentélye, pasztofóriuma (szentségtartó fülkéje) és sekrestyéje 1722-ben még megvolt. Báró Vay László jelentős támogatásával épült újjá a régi templom. Vay báró ekkor egy értékes orgonát is ajándékozott a templomnak, mely az egyházkerület legelső orgonája volt. Ekkor készítettek 56 táblából álló kazettás mennyezetet, amit az 1911. évi újjáépítés során lebontottak és a közelben levő Vay-kastély egyik termének mennyezetére szereltek fel. Sajnos ott ez a kazettázat a II. világháború alatt a kastéllyal együtt leégett.
Zsidó emlékek:
XVIII. században a zsidók legkorábban a Vay-uradalomhoz tartozó Golop községben élhettek, ahol főképp szeszfőzéssel foglalkoztak, mivel a földesúr haszonbérlőiként tudtak letelepedni, mivel a földesúr haszonbérlőiként tudtak letelepedni.
Borkóstolás:
Setét pince, www.mives.eu , Golop Rákóczi út 30., setet.tokaj@gmail.com, 00-36-30-9474-686
