Hercezegkút világörokség része:
Hercegkút (németül: Trautsondorf) község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában, Miskolctól kb. 80 kilométerre északkeletre, Sárospataktól 3 km-re északnyugatra, a Tokaji borvidéken.
Hercegkút a Rákócziak uradalmához tartozott. A település 1750-ben jött létre, mikor a Rákóczi-szabadságharc után elnéptelenedett területre földesura, Trautson herceg német telepeseket hozatott, hasonlóképpen a közeli Károlyfalva (Karlsdorf) és Rátka (Ratkau) falvakkal együtt. A település eredetileg az ő nevét viselte, Trautsondorfnak, magyarul Trauczonfalvának hívták. A telepesek főként szőlőgazdálkodással foglalkoztak.
1788-ban épült a barokk templom. Az alapító család kihaltával a települést a sárospataki uradalomhoz csatolták, és annak sorsában osztozott, de 1876-ban különvált a sárospataki uradalomtól. 1903-ban egy nagy tűzvészben a falu leégett, azonban hamarosan újraépült.
A 20. század elején Zemplén vármegye Sárospataki járásához tartozott.
- Gombos-hegyi kálvária pinceso:r részlete: Tokaj- Hegyalaja vidék egyik látványosságát jelentik a domboldalba vájt kis háromszög alakú pincék hosszú sora, melyet sváb telepeseek építették 18. században, s a világörökség része 2021 óta.
