Kéked : Kéked Község Önkormányzata, Kéked – Wikipédia
A falu első említését 1287-ből ismerjük Kéked néven. E település volt az alapja a kialakuló Alsó- és Felsőkékednek. Neve Kykit, Kekak, Kekud alakban is szerepel a későbbi forrásokban. 1341-ben Villa Kekyd néven a nagyobb helyek között tartották számon. A hagyomány úgy tartja, hogy a falutól körülbelül 200 méterre épült fürdőtelep forrásának kékes vizéről kapta a település a nevét. A XV. században több nemesi család birtokolja.
Melczer - kastély - felújítás alatt : Melczer-kastély – Wikipédia,
Kéked településének története összefügg a falu központjában magasodó kastély történetével. Mai formájának kialakítását Kékedi György kezdte meg, aki 1613-ra építette fel udvarházát, amelyet a jelenlegi épületegyüttes északi szárnya őrzött meg számunkra.1658 -ban elhunyt Kékedi Balázs, akinek egyetlen leánya Katalin, az elmagyarosodott eperjesi szász kereskedő család, a Melczerek egyik férfi tagjához ment nőül. A későbbi tulajdonosok, a Zombory és Melczer családok folytatták a kastély bővítését, amely gótikus és reneszánsz stílusban épült.
Északi része szabályos alaprajzú, szintenként egy-egy fűthető, tágas, "szenelő" ház köré rendezett helyiségből áll, melyben a felső szintek helyiségeinek többségét síkmennyezettel fedték. A keskenyebb - északi - oldalon, a hengeres saroktornyok között, a középen levő kőkeretes kapu felett, Zombory-címer látható. A XVII. században a kastélyt új szárnyakkal bővítették, zárt udvarossá alakították, két hatszögletű olaszbástyával, palánkkal, sövénnyel erősítették meg.
Ezt követően az 1930-as évekig többször átalakították, korszerűsítették. A helyiségek gótikus része fiókos dongaboltozatos, míg az újabb kastélyszárnyakban síkfödémes lezárások láthatóak. A kastély manzárdtetőzetét és kéményrendszerét is helyreállították.
A kastélyban 1979-től folytak műemléki helyreállítási munkálatok. Korábban kastélyszállóként működött, jelenleg nem létogatható.
Szentháromság Római Katolikus templom: Római Katolikus Egyház – Kéked Község Önkormányzata
Ma is álló templom eredete még a 15. századra vagy általánosságban a késő középkorra vezethető vissza. A középkori templom építtetője a Kékedi család volt. Az ismertté vált írott adatok szerint ezt a középkori építésű templomot veszik birtokba a reformátusok legkésőbb a 16. század közepén, és hosszú ideig az ő egyházukhoz tartozik. A Thököly-féle harcok idején lerombolták, de a Melczer család, akik házasság révén a 17. század utolsó negyedétől birtokolták Kékedet, 1729-ben újjáépítették barokk stílusban. A templom szentélyében copf stílű örökmécses áll.
Mátyás-forrás és fürdő: Településtörténet – Kéked Község Önkormányzata
Alsó-kékeden, a Szurok-hegy alatt ered a melegvizű forrás, amelynek a 15. századtól használták a környékbeliek fürdésre és gyógyításra. A hagyomány szerint Mátyás király is megfürdött vizében, innen kapta nevét. A forrás 22 °C-os, kénes vizét főleg csúzos, ízületi és köszvényes bántalmaktól szenvedőknek ajánlották. A fürdő már nem üzemel.
