Boldogkőváralja - 28 km Legyesbényétől

Boldogkőváralja - 28 km Legyesbényétől

 

 

 

 

 

Boldogkő vár:

 

 

 

A vár romjai a Hernad folyó völgyének keleti oldalán, egy távolról is jól látható sziklaszirten állnak. Azon kőváraink közé tartozik, melyet tatárjárás után emeltek Árpád-házi IV. Béla király ösztönzésére.Építési ideje pontosan nem ismert, első okleveles említése 1282-ből egy III. András által kiadott oklevélből való, ahol Castrum Boldua néven szerepel. Feladata a kassai út és a Hernád völgyének védelme volt. 1282-ben IV. László király szerezte meg csere útján. A XV. század során nagy bővítéseket hajtottak végre a váron; a déli oldalon szabálytalan négyszög alakú tornyot emeltek, amelyhez palánkfal csatlakozott valamint megépült a patkó alakú kaputorony a csatlakozó védőfallal, s a keleti oldalról a palotát övező külső fal. A mohácsi vész után gyakran cserélt gazdát. Bebek Ferenc báró, a korszak hírhedt rablólovagjainak egyike, még egy hamispénzverő műhelyt is berendeztetett falai között, melynek egykori olvasztókemencéjét is feltárták. Ez jelenti a magyar bronzgyártás hiteles -ásatással feltárt- legkorábbi emlékét. 1671-ben a Palochayak adják el az esztergomi érseknek, Szelepcsényi Györgynek. Az ő idejében készült a vár első részletes összeírása. Többször is ostromolták (pl. a bujdosó kurucok 1674-ben), de nem sikerült a várat bevenniük. A császári csapatok 1676-ban Fűzér, Szerencs és Kisvárda mellett Boldogkőt is robbantani kezdték. A XVIII. század utolsó harmadában Thököly Imre szerezte meg a várat több más várral együtt. Thököly Imre birtoklása alatt, 1682-ben készült el a második nagy várfelmérés, amely sokkal részletesebb az elsőnél. Ahmed, váradi pasa 1685 őszén elfogatta Thököly Imre felső-magyarországi fejedelmet azzal a szándékkal, hogy a bécsi udvarnak kiszolgáltatva békét vásároljon az egyik vereségét a másik után elszenvedő töröknek. Pusztulása 1701-ben következett be, mikor a kiküldött császári különítmény puskaporral részben felrobbantotta a védőműveit. A kuruc szabadságharcban nem játszott hadi szerepet. A 19. század végén a földbirtokos Péchy család a középkori erősségben helyreállítási munkálatokat végeztetett, aminek során a lerombolt várfalak egy részét kiegészítették és a palota ablak-, ajtónyílásait csúcsívesre cserélték ki, ezért sok helyen nem állapítható meg az eredeti. A vár és környéke 1984. decembere óta a Zempléni Tájvédelmi Körzet része.2002-ben újabb feltárási munkák kezdődtek meg, ennek során két torony védőtetőt kapott (a kaputorony és a déli torony) az alsó udvar falán körben körülbelül 100 m hosszú gyilokjáró épült. Emellett Az "oroszlánsziklán" egy sziklakijáró épült.

Legnagyobb rendezvénye az augusztus elején rendezett Boldogkői Várjátékok.

 

Péchy-Zichy Kastély:

A település további nevezetessége még az 1786-ban barokk stílusban épült volt Péchy-Zichy kastély. A kastélyt Péchy Gábor építtette, miután a várat és a hozzá tartozó uradalmat megvásárolta a lőcsei jezsuitáktól 1753-ban.
A következő tulajdonos a Zichy család, aki házasság révén szerzi meg a birtokota századfordulón. U alakú, több mint 2500 négyzetméter alapterületű kastélya a megyében a harmadik legnagyobb kastélyépület. A kastély egyemeletes, alápincézett főépületéhez átellenesen szintén U alaprajzú, földszintesmelléképületek kapcsolódnak, egy nagyméretű zárt díszudvart közrezárva. A melléképületek két sarkán egy-egy zsindelyfedésű, négyzetes alaprajzú, manzárdtetős saroktorony áll. Az egyes udvarok között kocsiáthajtók biztosítják az összeköttetést.
A kastélykert, melyet a kastély építésével egyidőben, az egykori öreg erdőből alakított ki a Péchy család, az angol és francia kertépítészet stílusjegyeit hordozza. Különleges mikroklímáját kezdettől fogva a rajta átvezető Tekeres patak és az általa táplált tó határozza meg. Az idős, nagyméretű fák és a park dús cserjéi igen gazdag madárvilágot tartanak el, a tóban pedig több halfaj mellett folyami rák, pettyes gőte és tőkés réce is él.
A védett őspark előzetes engedéllyel látogatható.