Füzér: Füzér (település) – Wikipédia, Füzér Község hivatalos weboldala
A település fűzfákról kapta a nevét. Oklevelekben említik: Füzér, Fizeralia, Fywzer és Fyzer néven is.
A terület az Árpád - korban az erdőispánságok közé tartozott Sárospataki központtal, majd történelmét a füzéri uradalom határozta meg. 1205 és 1209 Bánk bán volt Abaúj vármegye ispánja,a falu is az Ő birtoka volt. Füzér története szorosan egybekapcsolódik a füzéri váréval, ami egy vulkáni eredetű csúcson áll. A vár, legkorábbi váraink egyike, egyes források szerint a tatárjárás előtt épült és 1235-ben már állt.
A 19. századra már kedvelt kirándulóhely volt szép erdeje és a közeli gyógyfürdők miatt. Környéke természetvédelmi terület, amely a Zermpléni Tájvédelmi Körzethez tartozik. Különlegessége a fokozottan védett sziklagyep növényzet és a Carpatikum féóratartomány , mint a szikla csenkesz, északi szirtipafrány, magyar kőhúr, rózsás kővirózsa, barátszegfű, valamint a községen keresztülfolyó Bisó-patak mentén ligeterdők találhatók.
Füzér vár: Füzér Vára,
Építésének pontos ideje ismeretlen, de valószínűleg az itt birtokos Aba nemzetség egyik tagja, a Füzéry család őse, Zaránd építtette. A várat 1264-ben említik először hivatalos oklevélben, majd egy 1270-ben kelt újabb oklevél egyik utalása alapján bizonyossá tehető, hogy a vár II. András halálakor (1235) már állt, illetve 1235 előtt a király birtokába került.
IV. Béla 1262-1263 körül kedvenc lányának, Anna hercegnőnek adta Füzért, és a hozzá tartozó uradalmat. Később, 1264-ben IV. Béla fia, István herceg, apja ellen harcolva elvette a várat a királyhoz hű Anna hercegnő tulajdonából. IV. Béla megpróbálta ostrommal visszafoglalni fiától a várat, de István várnagya, Füzéry Mihály visszaverte seregével a támadást.Az 1270-ben V. Istvánként trónra lépő herceg a várat Rosd nemzetségbeli (Füzéry) Mihálynak és Demeternek adományozta. 1285 után a vár Aba Amadé birtokába került. A rozgonyi csata (1312) után Károly Róbert elkobozta a várat és Drugeth Fülöpöt nevezte ki várnaggyá.
Luxemburgi Zsigmond király előbb elzálogosította, majd 1389-ben Perényi Péter fiainak adományozta a várat. A Perényiek a 15. és a 16. században jelentős építkezéseket folytattak Füzéren. Az 1480-as években Mátyás király összetűzésbe került a Perényi családdal és kiűzte Perényi Istvánt a füzéri várból, de később visszaadta a várat Perényi Imre nádornak. 1526-ban Perényi Péter koronaőr Szapolyai János koronázása után, ahelyett, hogy szokott helyére, a visegrádi várba vitte volna a Szent Koronát, Füzérre szállíttatta és legalább egy évig ott rejtegette. Perényi Péter erődítési munkálatokat végeztetett Füzéren, fia, Perényi Gábor az 1560-as években a palotaszárnyakat építtette át reneszánsz stílusban.
1567-ben, Perényi Gábor halála után a Báthoryak szerezték meg a birtokot. 1603-ban Báthory Erzsébet révén a Nádasdy család kezére jutott. 1626 körül rövid időre Bethlen Gábor csapatai szállták meg. 1654-ben elzálogosítás útján Mosdóssy Imre, majd 1668-ban Bónis Ferenc kezére jutott, végül a királyi kincstár kezelésébe került. A Kamara német őrséget rakott a várba, de kevéssé törődött az erődítmény állapotával.
Mivel a vár hadászati jelentőségét elvesztette, 1676-ban a császári katonaság lakhatatlanná tette és elhagyta. Ezután a környék lakossága kőbányának használta a romokat. Az 1686 óta birtokos Károlyi család 1934-1936 között állagvédelmi munkákat végeztetett a váron.
A Nagy - Milic Natúrpark Látogatóközpont és Várgondnokság: Nagy-Milic Natúrpark Látogató Központ és Várgondnokság
Jelenleg itt működik a Füzér Várához tartozó ajándékbolt, valamint állandó kiállítás - " Megörzött értékek világa" címmel - várja a látogatókat.
Várhegy: A füzéri várhegy Magyarország természeti csodája
Várhegy a közelmúltban 2007-ben Magyarország természeti csodája címet nyerte el. Ennek nyomán formálódó fejlesztés, a Várhegy oldalában tervezett sziklagyep látogató ösvény, amely lehetővé teszi a ritka látnivalók megtekintését, bemutatását anélkül, hogy azokban kár esne. A védett ritkaságokat vezetővel, csoportosan lehet látogatni.
Dessewffy kúria: Dessewffy Kúria, Dessewffy Kúria - Füzér
Füzéri hadtörténeti és helytörténeti kiállítás található itt. A kiállítás egyik részében a népi eszköz és lakáskultúra sokszínűsége tekinthető meg. A kiállítás következő része az egyháztörténetről szól. Ács István egykori füzéri plébános, későbbi egri segédpüspök személyes tárgyai és hagyatéka tekinthető meg a család jóvoltából, akik átadták püspök atya személyes tárgyait Füzérnek
Tájház: Tájház porták, Füzéri Tájház - Füzér
A Füzéri Tájház az 1879-ben épült, hagyományos paraszti lakóházak egyik példája, amely a 19. századi Hegyközre jellemző építészeti elemeket mutatja be. Az épületet Horváth András építette, és annak berendezése a 20. század eleji kisparaszti életmódot idézi fel.
Szent István római katolikus templom: Szent István Római Katolikus Templom - Füzéri Hadtörténeti és Helytörténeti Kör,
Szent István Római Katolikus Templom
A templom a XIII. században román stílusban épült, melyet Szent István tiszteletére szenteltek. Erről ad bizonyságot a templom oltárképe, melyen Szent István király a boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlja hazánkat, az országot jelképező Magyar Királyi Szent Korona felmutatásával. Tornya és szentélyének mai formája 1808-ban készült el. Barokkosításának kétszázadik évfordulóján, 2008. november 9-én ünnepélyes keretek között avatták fel az eseménynek emléket állító márványtáblát.
Református templom: Református Templom,
A Füzéri Református Templomot 1785-ben építették és a mai napig a helyi református közösség istentiszteleteinek a helyszíne. Az épület legfőbb értékét a növényi és geometrikus mintákkal díszített, festett fakazettás mennyezet jelenti, melyet 1832-ben Pandák Mihály készített el.A belső térben100 nülőhely van. A tzemplom harangot 1776-ban készült el. A templomot a várral a háttérben híres festőnk, Ligeti Antal is megörökítette 1854-ben. A festmény hűen tükrözi a református templom egykori állapotát.
