Füzérradvány : Füzérradvány Önkormányzat Hivatalos Oldala - www.fuzerradvany.hu, Füzérradvány – Wikipédia
Füzérradvány (Radvány) nevét 1262 -ben említették először az oklevelekben Rodowan alakban írva. Radvány a pataki erdőispánsághoz tartozó királyi uradalom központja volt. 1280 előtti oklevél szerint IV. Lászó magyar király Baksa nemzetségbeli Simon fia Tamásna adta a pataki ispánsághoz tartozó Radvány nevű földjét, és valószínűleg 1321-ben kerülhetett vissza Károly Róbert királyhoz. A 15. századtól a Füzéry család birtokában volt. A török időkben lakossága nagymértékben megritkult, a 17. században a Károlyiak birtokába került, akik szlovákokkal és németekkel telepítették be. A Füzéry és a Bagossy család is rendelkezett itt birtokrésszel még a 19. században is.
Károlyi kastély: Károlyi-kastély (Füzérradvány) – Wikipédia, Kezdőlap - Füzérradvány,
Radvány a középkorban többnyire a füzéri vár uradalmához tartozott, nevét 1262-ben említette első ízben oklevél. A 16. század második felében Báthory István volt a birtokosa, aki 1585-ben egyik familiárisának, Réthey Péternek adta a falut. Feltehetőleg ő építtette itt az első kúriát, a mai kastély ősét, késő reneszánsz stílusban.
Ezt követően többször változott a település tulajdonosa, 1686-ban I. Lipót király nagykárolyi báró Károlyi Lászlónak adományozta Füzér várát és uradalmát, kárpótlásként a török háborúkban elszenvedett veszteségeiért. Ekkor kezdődött meg a radványi kastély Károlyiak általi birtoklásának – egy rövid megszakítással – több mint két és fél évszázados története.
A füzérradványi erdők ölelte Károlyi-kastély kívülről ugyan a romantika, az eklektika hangulatát őrzi, ám pompás termeiben hamisítatlan itáliai reneszánsz és kora barokk belsőépítészeti részletek fogadják az érkezőket. Míves kőfaragványai, márványkandallói, ajtókeretei, domborművei a 16-17. századi firenzei mesterek munkái, amelyek hajdan itáliai reneszánsz palotákat díszítettek.
Gróf Károlyi Ede volt az első Károlyi, aki állandó lakhelyének választotta Radványt, a kastélyt több periódusban építtette újjá, 1846 tájától egészen 1877-ig. A koncepciót amatőr tervezőként maga a gróf határozta meg. Építésznek Ybl Miklóst, hazánk egyik legkiválóbb historizáló stílusban alkotó mesterét kérte fel. Így alakult ki végül az új, reprezentatív, U alaprajzú kastély az észak felől hozzá csatlakozó két gazdasági szárnnyal.
Gróf Károlyi László és felesége, Apponyi Franciska grófnő 1898 és 1913 között ugyanis komplett reneszánsz kandallókat, ajtókereteket, faragványokat vásárolt elsősorban Firenzében – itt főként Stefano Bardini műkereskedőtől – és Párizsban, amelyek beépítésre kerültek a füzérradványi kastélyba. Reneszánsz és késő reneszánsz bútorokat, műtárgyakat is vettek, amelyek révén valóságos múzeumszerű enteriőrök jöttek létre a kastélyban. A rezidencia építésével párhuzamosan a kertet tájképi stílusú parkká alakították, amely a század végére már 170 katasztrális holdat tett ki.
Gróf Károlyi István birtokossága idején, 1936–1938-ban pedig Lehoczky György tervei alapján alakították luxus kastélyszállóvá az épületet, és ő tervezte a kastélyparkban álló pavilonokat is, amelyekben szintén szobák kaptak helyet. Ekkor az emeleti termeket megosztva lakosztályokat alakítottak ki, valamint a parkban tenisz-, sí- és golfpályák, valamint strand- és apartmanházak épültek. A lenyűgöző parkkal körülvett luxusszálló 1938-ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, és egy megszakítással 1948-ig működött a család üzemeltetésében. Az 1949-es államosítást követően a füzérradványi kastélyban kórházat rendeztek be, majd később szanatórium volt falai között. 2018 és 2021 között a kastély komplex műemléki felújítása és turisztikai vonzerővé fejlesztése. Ma a kastély egy része kiállítás, s másik része szálloda.
Kastély - kert: Kastélykert - Füzérradvány., Parktúra: Parktúra - Füzérradvány
A kastély átépítésén munkálkodó Károlyi Ede a korszak divatjának megfelelően előkelő parkot álmodott a kastély köré. A korábban mező- és erdőgazdasági jelentőségű terület egy évtized alatt regényes angolparkká változott. A dombok, völgyek, források, folyóvizek új szerepet kaptak. Az angol- vagyis tájképi park építéséhez a hegyközi táj igen jó adottságokkal rendelkezett. A Pajna-domb, a Korom-hegy, a vízmosások és tisztások a legfestőibb Károlyi birtokká avatták kastély környékét. Ebben az időszakban kerültek a patakpartra a mára már óriássá fejlődött híres platánok. Hasonló korú a kastély közelében álló néhány idős vadgesztenye is, a szintén ekkoriban ültetett császárfa pedig azóta kétszer is új sarjat nevelt. A táj átalakításának két leglátványosabb eleme a gátépítéssel kialakított halastó, és a – kisebb foghíjakkal – ma is látható fenyves allé, amelyhez az erdei fenyőcsemetéket Franciaországból hozatta a gróf. A pálinkafőzőház és az istálló mellé néhány új építmény is került a parkba. Ezek közé tartozott a falu feletti dombon a Mulatóháznak nevezett kis épület, amely egyszerre volt csőszház és kilátó.
A Károlyi-kastély párját ritkító ősfás angolparkja 1975 óta természetvédelmi terület. A több mint százhektáros arborétum büszkeségei a platánóriások. Az ország legnagyobb példányai közé tartoznak ezek a patak partján álló, több százéves famatuzsálemek. A kastélypark terebélyes hársfáival, többtörzsű tulipánfájával és piramistölgyeivel hazánk egyik legkülönlegesebb klímájú és hangulatú történeti kertje, amely szinte belevész a környék erdőségeibe. Halastavak, patakokon átívelő romantikus hidak, árnyas facsoportok és mesebeli erdő csábítanak itt akár többórás sétára. A kastélyt körülölelő hatalmas parkot a helyreállított kilátótorony tetejéről is megcsodálhatjuk.
Tuzinka forrás: Tuzinka-forrás - www.fuzerradvany.hu
Természeti védelem alatt álló forrás található, amely igen régi múltra tekinthet vissza. Az itt felszínre bukkanó vízfolyást Pajna-pataknak hívjuk. a forrás évszázadokon át része volt a Károlyi-kastélyt ellátó vízrendszernek. Egykor vízhozama a mainak sokszorosa lehetett. Tanúja ennek az a hatalmas és meredek falú horhos, patakvölgy, ami a forrástól egészen a kastélypark Nagy Halastaváig tart. A Tuzinka-forrás vizét felszín alatti csőrendszer szállította az innen délkeletre található Károlyi-kastélyig, ahol ivóvízként, szökőkút töltésére, de a park növényeinek öntözésére is használták. A Tuzinka ilyen formán összeköttetésben állt a Károlyi-kastély forrásokból, patakokból, a két halastóból, ciszternákból és egy Vilyi-pusztai fúrt kútból álló, sok kilométeres vízrendszerével. A 20. század második felében a kastéllyal való összekötés megszűnt, azóta a sajnos igen kis vízhozamú forrás ismét csak szabadon folyik – a környező erdő állatainak örömére.
Füzérradvány falu Fő utca és régi falu képe: A Fő utca és a régi falu képe - www.fuzerradvany.hu
Az Árpád-kori eredetű falu minden bizonnyal legrégebbi részét képezi a mai Fő utca. A felső végében fakadó Falu-patak vizének két oldalán futó, erős lejtésű, jellegzetes hegyközi utcából páratlan szépségű panoráma nyílik az egész községre, templomaira, és kastélyparkjára. A tájegységre jellemző, kő alapú, hosszú fa tornácos, 18-19. századi parasztházak egész sora őrződött meg itt. A Falu-patak forrásából kristálytiszta, iható víz fakad, amit minden kirándulónak érdemes megízlelnie! A Fő utca közepén, az út melletti tereplépcsőbe ún. lyukpincéket vágtak, amelyek ma is emlékeztetnek a falu egykori bortermelésére. A támfal mai állapotában 1940-ben épült fel. Az utca alsó végén álló házban működtek Radvány fontos “közintézményei”, mégpedig a kocsma és a szövetkezeti bolt. Utóbbi helyiségben működött korábban 1945-ig a helyi “Hangya” szövetkezet irodája és boltja. A Fő utcában eredő Falu-patak végigfut egész Füzérradványon, hogy a kastélyparkot is átszelve, vizét egy mesterséges gáttal visszaduzzasztva az angolpark egyik legfőbb látványosságát, a Nagy Halastavat hozzák létre belőle.
Galéria: Art Galéria - www.fuzerradvany.hu
Füzérradvány legújabb kiállítóhelye, a faluhoz kötődő, kortárs szobrászok, festőművészek, grafikusok munkáit bemutató Art Galéria 2015 májusában nyitotta meg kapuit. A tárlatnak helyt adó épület a község egykori református iskolája volt, amelyben két tanterem mellett a tanítói lakás is elfért egykor. A nyaranta Füzérradványban megrendezett, több évtizedes hagyományú művésztelep alkotóitól származó művek helyben meg is vásárolhatóak.
Református templom: Református templom - www.fuzerradvany.hu
A ma álló templom 1788-89-ben épült a Zsiga dombon, Hercsik János kertjében. Keleti homlokzat előtti tornyát jóval később, 1907-ben Katona György sárospataki mérnök terve alapján emelték neoklasszicista stílusban. Magassága 24 méter. A templom 7 X 17 méteres belsejében 130 ülőhely van. Mennyezete sík, vakolt. Nyugati vége a nyolcszög három oldalával zárul. A 187. kg-os harangját Szlezák Ráfael öntötte 1953-ban Rákospalotán, a 60 kg-osat pedig 1796-ban a “Tasnádi” harangöntő.
Szent Eduard katolikus templom: Szent Eduárd Római Katolikus Plébániatemplom - www.fuzerradvany.hu
A Károlyi család akkori feje, nagykárolyi gróf Károlyi István (1797-1881) a korábbi templom helyén 1830-ban felépíttesse a ma is álló plébániatemplomot. A klasszicista stílusú, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, nyugati harangtornyos templom új védőszentje – Magyarországon máig egyedülálló módon – Szent Eduárd lett. A Hitvallónak is nevezett Edward Anglia királya volt a 11. században, így kb. a mi Szent István királyunk kortársa volt. Orgonáját Károlyi László gróf készíttette a radványi templom számára 1894-ben az Országh Sándor és Fia orgonaépítő céggel. Figyelemre méltó még a templom sekrestyéjének külső falán látható Madonna a kisded Jézussal dombormű, amely eredetileg a Károlyi-kastélypark II. számú villáját díszítette.
