Gönc: Gönc – Wikipédia, Gönc történelme – ÜDVÖZÖLJÜK GÖNC HONLAPJÁN
Gönc német telepesfalu, a Hernád mentén, Újvár alatt letelepített királynéi német telepesfalvak egyike. Nevét 1219-ben említette először oklevél Bücij (Guncy) néven.
Kun László uralkodása alatt, az 1280-as években az Aba nemzetség hatalmába került, akik a Gönctől délkeletre emelkedő hegyen felépítették Gönc várát, melynek romjait az Aba - nemzetségbeli Amadéról még ma is Amadé - várnak neveznek. Később a várat Károly Róbert király Drugeth családnak adta. Göncön ekkor főleg a szőlőtermelés volt jelentős. A város rendkívül fontos szerepet töltött be a tokaj-hegyaljai borok kereskedelemében, amit a 136,6 literes ún. gönci hordó mértékegységgé válása tanúsít. Az 1327-ből fennmaradt oklevelek szerint pénteki napokon hetivásárt is tartottak.
A huszita mozgalom idején a husziták kezére került. A főként németek lakta település a török hódoltság alatt újra magyar többségűvé vált. 1570 - 1647 között Gönc Abaúj vármegye székhelye volt. A reformáció idején fontos szerepet töltött be a kultúrában; itt fordította magyarra a Bibliát Károlyi Gáspár. 1687-ben egy időre Göncön telepedett meg a Sárospatakról elűzött református főiskola is. A trianoni békeszerződés után pedig amiatt, hogy az ország szélére került, elveszítve kereskedelmi jelentőségét.
Pálfy - kastély - gyermekotthon: Pálffy-kastély – Wikipédia
Az egykori Palffy- kastély Gönc városában, a Kossuth utcában áll, a városháza épülete mellett. A kastély1780-ban épült copf stílusban. Később nagymértékben átalakították eklektikus stílusban. Az épület összetett alaprajzú, földszintes. A főhomlokzatára a timpanonos bejárat a leginkább meghatározó. Az épület jelenleg gyermekotthonként működik.
Gönci Huszita Ház és Helytörténeti Gyűjtemény Múzeum:
Huszita-ház (Gönc) – Wikipédia, A Huszita Ház nyári nyitvatartása – ÜDVÖZÖLJÜK GÖNC HONLAPJÁN
Az úgynevezett Huszita -ház Gönc északi részén, a Kossuth Lajos utcában található. A helyi hiedelem szerint husziták építették és lakták eredetileg, bár ezt máig sem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani. Ma tájház. A ház fala kőből készült, amelyet mészkőhabarcsba helyezve raktak ki. A lakószintet megemelték, és szűk ablaknyílásokat alakítottak ki, valamint pincét, ahhoz kapcsoltan pedig a telek vége felé induló és a szomszédos pincékbe ágazó járatokat vájtak ki. Az erődített jellegre és a menekülési útvonalként is szolgáló járatrendszerre a környékre jellemző gyakori csatározások miatt volt szükség.
Gönci hordó: A gönci hordó története | Világörökségi Bormúzeum
A szőlőtermesztést kiszolgáló iparok és szolgáltatások települések szerinti szakosodása eredményeként a borvidék hordókészítő központja Gönc mezőváros volt. A Tokaj-Hegyalján borűrmértéknek is számító gönci hordó űrtartalma a történelem folyamán többször is változott, míg végül a 19. századra 160 icce, azaz 135,75 liter méretűre csökkent. A borvidék pincéiben ma is ekkora hordókban érlelik a bort. Az aszú érlelésére és szállítására gönci félhordót használtak, melyet átalagnak is neveztek. A gönci hordó zempléni kocsánytalan tölgyfából készült, korábban fa-, a 19. századtól fokozatosan vas abroncsozással. A közepesen kemény, kopásálló, magas csersav tartalmú „zempléni tölgy” mint kiváló hordóalapanyag, nemcsak helyben, de a nemzetközi borászatban is régóta ismert fogalom. A hordó fája ugyanis jelentősen befolyásolja a bor érési folyamatait, és kedvező hatással van a színére és aromájára is. A gönci hordó más magyar hordótípusoknál hosszúkásabb és keskenyebb volt, amely főleg a távolsági borkereskedelem, a jobb helykihasználás céljait szolgálta. Egy hordószekérre általában 3 gönci hordó fért fel.
Gönci sárgabarack - hungaricum : Gönci magyar kajszi: a hungarikum sárgabarack titka - FarmVilág
Gönc község méltán híres országszerte kajszibarackjáról, és a belőle készített Gönci barackpálinkáról is. A 19. századtól kezdve alakult ki itt egyébként a sárgabarack - termesztéssel foglalkozó termelők köre, 1895-ben Gönc 17 597 gyümölcsfájából csak 1272 volt kajszi. 150 éve szereztek hírnevet Páriszban a gönci barackok. A jövedelmezőbb kertkultúra kialakulásával a szőlő- és borkultúrát leváltotta a gyümölcstermesztés. A folyamatot erősítette a tudatos nemesítői tevékenység és a helyben létrehozott faiskolák is.
Szent - Imre katolikus templom: Római katolikus templom, Gönc, Gönc | Szent Imre-templom | Középkori templomok
Gótikus, 14. sz.-i eredetű katolikus templom. A templom az 1550-es években a reformátusok kezére került. 1711-ben végleg visszakerült a katolikusokhoz.1712-ben a templomot Szent Imre herceg tiszteletére szentelték fel. 1714-től kezdték el vezetni az anyakönyveket. 1777-ben és 1827-ben késő barokk stílusban újáépítették. A padok rokokó stílusban; s a szószék klasszicista stílusban készült.
Református templom: honlap.tirek.hu/lap/gonc/cikk/mutat/filmklub/
A helyi gyülekezet és a környékbeli közösségek együttes erőfeszítései nyomán 1786-ban szentelték fel és vették használatba az új református templomot . A település déli oldalán álló katolikus templommal szemben levő épület elé 1802-ben tornyot emeltek, ami 25 méter magas. A templom barokk stílusban épült, sikmennyezetes, keleten a nyolcszög három oldalával zárul. Belső berendezéséből eredeti a két karzat, a keresztelő medence, amit diófából faragtak a művészi ízlésű asztalosok. A templom kertben áll Károlyi Gáspár szobra, amelyet 1890-ben, országos ünnepséggel avattak fel. Alkotója Mátrai Lajos szobtászművész. A templom falán a bibliafordító sírfelirata olvasható. Mellette Szenczi Molnár Albert emléktáblája, aki rövid ideig a gönci protestáns iskola diája volt Károlyi prédikátorsága idején.
Károlyi Gáspár Múzeum és Bibliakiállítás a református templom mellett:
honlap.tirek.hu/lap/gonc/cikk/mutat/karolyi-gaspar-muzeum-es-bibliakiallitas/, Gönc és Vizsoly öröksége - Reformatus.hu
Gönc a reformáció idejében fontos kultúrközpont volt. A város kultúrtörténeti nevezetessége, hogy nevéhez kötődik az első magyar nyelvű bibliafordítás. A város papja, Bencédi Székely István írta az első magyar nyelvű történelemkönyvet. Veje, Károlyi Gáspár fordította le először magyarra a teljes Bibliát: ez az 1590-ben megjelent, úgynevezett vizsolyi biblia. A Vizsolyi Biblia kinyomtatása a kor kulturális és technológiai csúcsteljesítménye volt. A király engedélye nélkül, állandó hatósági fenyegetettség mellett, zaklatott körülmények között, mindössze másfél év alatt készült el a gyönyörűen díszített, 2417 oldalas Vizsolyi, vagy más néven Károli-Biblia. Viszonyításképpen: ugyanebben az időszakban a Biblia cseh protestáns fordítását 14 év alatt végezték el, és hét kötetre tagolva tudták csak kiadni a Szentírást. Az 1590-es történelmi nyomtatványból összesen kilencszáz darab készülhetett, ebből napjainkra 52 példány maradt fenn, 24 Magyarországon. A környéken Sárospatakon, Göncön és Vizsolyban is láthatunk egy-egy példányt belőle.
A bibliafordítóra múzeummal és biblia-kiállítással emlékeznek ezen magyar neves vallástörténelmi eseményre. A múzeum bemutatja Gönc neves prédikátorait, iskolamestereit, a gönci iskola diákjait, szellemi értékeikkel együtt és a gönci reformátusság évszázados egyházművészeti kincseit. A múzeum 1999. május 2-án nyitotta meg, és 2015-ben kapta meg a Károlyi Gáspár program keretében a mai formáját. A múzeum négy részlegből áll, amelyek közül az első a Károlyi szoba, a második az „Oroszországból hazaérkezett könyvek” terem, a harmadik az Egyházművészeti terem, és a negyedik különböző fordítású és nyelvű bibliákkal, interaktív kiállítási alkalmazásokkal rendelkezik.
Amadé - vár romja: Amadé vár romjai és a Pálos kolostorrom - Képek, Leírás, Elérhetőségi információk kiránduláshoz
A rom megközelíthető Gönc városától a piros kereszt turistajelzésen (8 km ), illetve Telkibányától a piros turistajelzésen (úgynevezett Rákóczi-út), Potácsháza érintésével (6 km). A várat a XIII. század második felében Amadé nádor , a korábbi szepesi alispán építtette, ez lett az Aba család ősi fészke. Az Árpád-ház kihalása ( 1301 ) után Amadé a környék rettegett kiskirálya lett. Később a várat Károly Róbert király Drugeth családnak adta.1391-ben Luxemburgi Zsigmond király a várat a Bebek testvéreknek adományozta, de új tulajdonosainak feltehetően a várra nem lehetett szükségük, csak a hozzá tartozó birtokokra, mert volt kényelmesebb, jobb váruk is. Így valószínűleg pusztulni hagyták, vagy ők maguk pusztították el. Mára az ellipszis alakú sáncgyűrű által valaha körülvett szabálytalan alakú kővárból csak az egykori öregtorony faltöredékei maradtak meg.
Pálos kolostor romjai: Amadé vár romjai és a Pálos kolostorrom - Képek, Leírás, Elérhetőségi információk kiránduláshoz
Az Amadé-vár alatt láthatók a Nagy Lajos király által 1371-ben alapított pálos kolostornak és gótikus templomának romjai. Hét oltárát 1420-ban szentelték fel. A reformáció korában kirabolták, és részben feldúlták. 1940-ben a rom további leromlását Göncről hozott kőművesekkel igyekeztek megállítani. A hajó ablakainak egy részét ekkor hozták – részben – rendbe. Régészeti feltárása 1985-ben indult meg, de ekkor csak egy kutatóárkot ástak, amit be is temettek. 2005. június 22-én a miskolci Herman Ottó Múzeum régészei részletesebb feltárásba kezdtek.A régészeti feltárás - a falak melletti árkok visszatemetésének elmaradása - miatt a falak állaga rohamosan romlik.
