Európa egyik legrégebben lakott települése. Az ősember jelenlétét a körülbelül 60-70 000 éves úgynevezett „Szeleta kultúra” emlékei bizonyítják a területén.„Szeleta kultúra” a pompásan megmunkált (babérlevél alakú) kovakő lándzsahegyek, és a barlangi medve csontok leletanyagai.
Népvándorlás idején a sajó folyó völgyében falutelepekben, és a közeli magaslatokon épített földvárakban élt a lakosság. Egyes kutatók szerint a mai diósgyőri kővár helyén is ilyen vaskori, gyűrű alakú körsánc (győr) állt. Szkíta fémművesek, kelta földművelők és állattenyésztők, római légiók elől germán telepesek, keletről szarmata népcsoportok érkeztek, majd avarok telepedtek le a magyar honfoglaló törzsek előtt.
A honfoglaló egyik vezér (Bors) leszármazottainak központja volt Miskolc legkorábbi települése. Nevét is a „Miskóc” családból eredeztetik. Miskócok már Szent István király (1001-1038) idején a szomszédos Tapolcát választották temetkezési helyükül. Ide telepítették a bencés rend tagjait, s kolostort is alapítottak Szent Benedek követőinek, neves iskolát hoztak létre, illetve a tapolcai hévforrások gyógyulni vágyó látogatóit látták el. Ebben az időben épült Miskolc legrégibb egyházi műemléke, az első román stílusú kőkápolna.
III. Béla király (1172-1196) névtelen jegyzője, Anonymus a már név szerint említi Miskolcot és Diósgyőrt (a város magja tehát ezeresztendős település) magyarok tetteiről szóló munkájában.
A hagyomány szerint egy főúr (Ernye bán) megmentette IV. Béla király (1235-1270) életét. Azért kapta a diósgyőri területet, hogy az elpusztult földvár helyébe kővárat építsen. Ez lett az első kőépület, a vár mellé telepedett az egyetlen magyar alapítású rend, a pálosok vagy paulinusok rendje.
A középkorban Miskolc 1365-ben Nagy Lajos királytól városi rangot kapott. A XV. századtól kezdve, az Alföld és a Felföld találkozási pontján regionális vezető, kereskedelmi városként fontos szerepet töltött be.
A XVI. században a török hódítás katonai megszállást még nem jelentett, de Mohamed pasa 1544-ben mérhetetlen károkat okozva feldúlta és felégette a várost. Miskolc 90 éven át az Eger központú török fennhatóság alá tartozott. Általánossá vált, hogy a környék lakói – a portyázók rablásai elől védelmet keresve – a városba költöztek.
Kuruc idők dicsősé, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem kétszer, 1704-ben és 1706-ban itt rendezte be főhadiszállását, ezzel a város nemcsak hadműveleti központ, hanem fontos politikai döntések színhelye is lett.
Miskolc a szabadságharc alatt „Felső-Magyarország” székvárosa volt, s a régió szülötte, Szemere Bertalan, Magyarország kormánybiztosa ide helyezte át székhelyét, és Diósgyőrben szuronygyárat létesített.
A XVIII. században a város lakosság társadalmi és vallási összetétele jelentősen változott. A szőlőművelés és kereskedelem mellett az ipar, ezen belül a kézműipar fejlődött. Fazola Henrik, a német származású kovácsmester vasércet talált és 1770-ben felállította őskohóját Mária Terézia királynő (1740-1780) kincstári támogatásával. A nyersvasat kovácsoló hámorok hatalmas kalapácsait a bükki Garadna-patak vize hajtotta. Fia, Fazola Frigyes folytatta Újmassán létrehozta a második kohót, az 1868-ban alapított Diósgyőri Állami Vasgyár elődjét.
A napóleoni háborúk politikai és gazdasági következményeként a Balkánról macedóniai görög kereskedők, míg Lengyelországból zsidó kalmárok telepedtek meg, Miskolcot a görög kereskedők városának, a XIX. századtól pedig a zsidó kereskedők városának hívták. Miskolcon élt a régió legnagyobb számú zsidó közössége. Sokszínűvé vált Miskolc vallási összetettsége a római és a görög katolikusok, a reformátusok, az evangélikusok, a görögkeleti ortodoxok, majd a zsidók tették színessé.
A XIX. századra kulturális központtá vált.1823-ban itt épült meg a mai Magyarország területén belüli első kőszínház állandó, magyar nyelvű társulatot működtetve.
A XX. században a II. világháború után összevonták az addig különálló környékbeli településeket Massák, Lillafüred, Hámor, Diósgyőr, Pereces, Újdiósgyőr, Mindszent, Martin-kertváros – akkori nevén Martintelep, Szirma, Görömböly, Hejőcsaba, Tapolca a mai Miskolccal.
Diósgyőri vár:
A vár története az 1100-as évek elejéig vezethető vissza, 1128-ban került királyi tulajdonba. Néhány évtized múlva Ernye bán birtoka, majd fia, István nádor érdeme, hogy továbbépíti és kialakítja a fényes külsővel és belsővel ellátott várpalotát.
A vár 1340-től a királynék javadalma lett, vagyis a váruradalom bevétele a mindenkori királyné és udvartartása kiadásainak fedezetéül szolgált.
Nagy Lajos király szívesen időzött a várban. Diósgyőr az 1370-es években, amikor Nagy Lajos Lengyelország királya lett, sokszor volt a fényes udvartartás, vadászatok és mulatságok színhelye, hanem a király még külön halastavat és vadaskertet is kialakíttatott (1355).
Nagy Lajos halála után Zsigmond király (1387-1437) adta először Diósgyőrt jegyajándékul feleségének, Cillei Borbálának. Habsburg Albert király (1437-1439) Erzsébet királynénak, Mátyás király (1458-1490) pedig először Podjebrád Katalinnak, majd második feleségének, Aragóniai Beatrixnek adományozta. II. Ulászló király (1490-1515) szintén feleségének, Annának juttatta. II. Lajos király (1516-1526) felesége, Habsburg Mária volt az utolsó magyar királyné, aki a vár falai között élt. 1526-tól királyi tulajdonos a várat már nem látogatta, ott nem tartózkodott.
A Diósgyőri Várfürdő a Diósgyőri vár szomszédságában található. A strandon két medence várja a felüdülni vágyókat.
1577-ben épült különálló harangtorony Miskolc egyik szimbóluma, innen szól az ismert harangjáték is, s a körülötte elterülő történeti értékű temetővel Miskolc legrégibb és kiemelkedő műemlék együttese.
Avas hegy oldalában már a 14. században állt a Szent István nevét viselő plébániatemplom, amelyet 1411-ben bővítettek.
Mindszenti templom:
A templomot az egykori tapolcai apátság itteni birtokán állott középkori eredetű Mindenszentek-kápolna helyén 1728-ban, barokk stílusban, Althan Mihály váci püspök és tapolcai apát kezdeményezésére kezdték építeni, és utóda, Máriássy Sándor fejeztette be 1744-ben.
Báji-Patay-ház, katolikus kollégium:
A barokk eredetű Báji-Patay-házat a XIX. században klasszicista és eklektikus stílusban átalakították. A Klier Vencel építőmester által emelt épületben kapott helyet a katolikus gimnázium kollégiuma. Az épület mai formáját a 18-19. század fordulóján nyerte el, amikor a földszintes, 18. századi nemesi kúriát emeletessé építették át.
Belvárosi evangélikus templom:
A templom 1797-ben épült késő barokk stílusban. Oltárképét Székely Bertalan festette 1897-ben (Jézus a Getsemáne-kertben). Tornya 1864-ben, barokk berendezése 1797-ben, orgonája 1845-ben készült.
Belvárosi református templom (Kakas-templom)
.jpg)
A késő barokk stílusú templom 1786-1808 között épült, 1865-ben elkészült 68 méteres tornya a legmagasabb az egyházkerületben, a közel 30 mázsás (53 bécsi mázsás) Eszter-harang a város legnagyobb harangja.
A copf stílusban, 1785-1806 között épült templom Közép-Európa egyik legnagyobb, legszebb görögkeleti temploma.
Magyar Orthodox Egyházi Múzeum:
Görögkeleti templom kertjéből nyílik, az ország leggazdagabb görögkeleti egyházi gyűjteményének ad otthont.
A pálosok gazdasági épülete a középkori kolostor romjaira épült barokk stílusban, a 18. században, a 19. század első felében klasszicizáló jegyeket is kapott.
Az 1861-1863 között épült zsinagóga a magyar romantikus építészet egyik kiemelkedő alkotása. Az a Ludwig Förster tervezte, aki többek között a pesti Dohány utcai zsinagógát is jegyzi.
A barokk eredetű lakóházat a XVIII. század második felében az Almássy család építtette. Az utcai főhomlokzatot a XIX. században romantikus stílusban átalakították.
Színháztörténeti és Színészmúzeum:
A történeti múlt, az olyan neves színészek, mint Déryné Széppataki Róza, a Latabár-dinasztia vagy Latinovits Zoltán emlékeit gyűjtötték össze és mutatják be A miskolci színjátszás története című állandó kiállításon.
Déryné Széppataki Rózának (1793-1872), a legendás színésznő, - aki 1867-től haláláig Miskolcon élt –és testvérével, Johannával, Kilényi Dávidnéval bérelték ezt a lakást.
Herman Ottó Múzeum - Miskolci Képtár:
A Herman Ottó Múzeum az egyik legnagyobb, leggazdagabb vidéki múzeum. Képtára országos rangú.
Rákóczi-ház, Dőry-kúria, Miskolci Galéria:
Miskolc egyik legrégibb lakóháza a barokk Rákóczi-ház, 1652 körül épült, és 1702-ig az egyetlen "felház", azaz emeletes lakóház volt Miskolcon. II. Rákóczi Ferenc fejedelem szállása is volt, innen kapta nevét.
Kutas László alkotása a parkban ücsörgő és beszélgető fiatal lányokat formáz meg. A szoborcsoportot 2006-ban avatták fel.
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Massa Múzeuma - ˝Őskohó˝, Vasverő
Az őskohóhoz hasonló ipari emlék Európában is csak három található. Mellette egy XVIII. századi, rekonsturált vasverő és a történetét bemutató Massa Múzeum áll. A múzeum épületével átellenben az ipartörténeti skanzenben találhatók a vaskohászatban a XIX.-XX. században működtetett gépi berendezések, szerszámok, valamint a 2004-ben végleg bezárt lyukói bányaüzemben használt berendezések egy-egy darabja.
Állatkert:
Az állatkert eredetileg vadaspark volt, így valójában az erdőben sétálva ismerhetik meg a látogatók az itt élő közel 150 állatfaj több mint 600 egyedét.
