Regéc: Regéc – Wikipédia
Regéc neve szláv eredetű, szarvat, földnyelv a jelentése 1298-ban említik először, megemlékezve arról, hogy a Baksa nemzetségbeli Simon fia György Regéc alatt ütközött meg 1285-ben egy, az úgynevezett második tatárjárás során, valószínű, hogy a csata csak a Regéc nevű hegy alatt zajlott.
Nagy Lajos pálos kolostort alapított Szent Fülöp tiszteletére. A kolostor 1612-ben elpusztult. A várat a 13. században építette feltehetőleg az Aba nemzetség; 1307-ből származik róla az első adat. Egy időben a Rákócziak is birtokolták. II. Rákóczi Ferenc itt élt ötéves koráig. A szabadságharc bukása után az osztrákok több más várral együtt lerombolták. Ekkor a település is elpusztult. 1750-ben több környező településsel együtt Trautson herceg telepítette be újra, német telepesekkel. Regéc története összefonodott évszázadokon át a vár és a körülötte lévő uradalom történetével.
Regéci vár: Regéci vár – Wikipédia , Regéc, vár, műemlék, történelem, Rákóczi
A várat alighanem az Aba nemzetség tagjai emelték a 13-14. század fordulója körül. 1635-ben Eszterházy Miklós, a későbbi nádor szerezte meg, akitől1644-ben I.Rákóczi György erdélyi fejedelem ostrommal vette el. Ő 1648 őszén hirtelen meghalt, így a regéci vár erődítését és az uradalmi gazdálkodás fejlesztését már nem valósíthatta meg. I. Rákóczi Ferenc, I. Rákóczi György unokája, választott erdélyi fejedelem 1666 tavaszán feleségül vette Zrínyi Ilonát . A Wesselényi - összeesküvés leleplezése után I. Rákóczi Ferenc anyja, Báthory Zsófia és a jezsuita szerzetesek közbenjárásának köszönhetően I. Rákóczi Ferenc kegyelmet kapott és Regéc vára is, de I. Rákóczi Ferenc 1676 nyarán hirtelen meghalt. Özvegy Zrínyi Ilona gyermekeivel 1677-ben érkezett Regécre, ahol II. Rákóczi Ferenc gyermekkorának első éveit élte. Zrínyi Ilona érdeklődését felkeltette a bujdosó kurucok vezére, Thököly Imre, az érdeklődésből szerelem, majd házasság lett. Az esküvő után a regéci tárházba vitték Thököly ezüstneműit. XVII. században a Kuruc szabadságharc egyik bástyája volta vár, 1683 májusában Regécen szervezik a felső magyarországi hadellátó központot. A kurucok a török ellen küzdő csapatok soraiba álltak, így 1685. november 5-én Regéc kuruc őrsége is kaput nyitott, azzal a feltétellel, hogy a császáriak oda nem vonulnak be. Nem így történt, Caprara generális a császári rendelet értelmében a várat 1686 -ban leromboltatta.
A várat a 15. század végén gyökeresen átalakították, teljes kiépülése csak a 17. században következett be, akkor amikor birtokosai (Serédyek, Alaghyak, Rákóczik) rezidenciájaként is szolgált. A várban különböző palotaépületek, kápolna, gazdasági építmények és hadászati létesítmények (bástyák) mellett helyet kapott egy különleges, török falcsempékkel (bokályokkal) burkolt fejedelmi fogadószoba is, melynek helyreállított mását Sárospatakon csodálhatjuk meg.
Az egykor oly dicső vár elpusztított falaiból származó kövek jelentős részét a környékbeli lakosok – rengeteg más várrom építőanyagához hasonlóan – széthordták saját házaik építéséhez. 1999. július 5-én megkezdődött az első régészeti feltárás Regéc várában, ezzel párhuzamosan kiépült a várat ellátó elektromos hálózat. Az EU pályázatok megnyílásra újabb lehetőséget adott a helyreállításra. Ennek keretében felújították és kiszélesítették a várhoz vezető utat, valamint újjáépült az öregtorony, melyben négy szinten kiállítóteret alakítottak ki. Részben visszaépítették a palotaszárny falait is, az elöregedett falépcsőket és feljárókat kicserélték.
2017-ben megnyílt a vár és látogató központ: A projekt bemutatása , tlf.: 06 - 30 -110-99-63, 06 - 46 - 423-015,
Öregtorony: Kőtár; A lövegek fejlődése a kezdetektől a 18. századig; A tüzérség megjelenésének hatása a várépítészetre; A hadügyi forradalom;
Látogatóközpont: Állandó kiállítás: „II. Rákóczi Ferenc fejedelem gyermekkora a regéci várban”. A vár fordulatos történetét, neves tulajdonosait bemutató 3 dimenziós film vetítőtermének a kialakítása.Kőtár és időszakos kiállítótér.
Rózsafüzér királynője római katolikus templom - harangok: Látnivalók – Regéc Község Honlapja
1904-ben épült. A templomban 2 harang található, a néphagyomány szerint mindkét harang a várból lett hozva. A nagyobbat, amit Rákóczi harangnak emlegetnek, 1906-ban díszkísérettel vitték Kassára, a Fejedelem hazahozott hamvainak újra temetésére. A nagyobb harangot Mathias Ulrich eperjesi harangöntő mester készítette 1667-ben. A kisebb harang 1628-ban készült szintén Eperjesen Georg Wierd harangöntő mester által.
Urunk színeváltozása görög katolikus templom: Látnivalók – Regéc Község Honlapja
1956-ban épült. 2 harang található a haranglábon. Az egyik 1908-ban készült Budapesten, Thury Ferenc hanagöntő mester által, a kisebb harang 1925-ben Sopronban készült Seltehofer Ferenc és fia által. 1983-ban Szoloczki János görög katolikus pap hozaqtta mindkét harangot regéci görög katolikus templomba.
Természet & túra:
A településen áthalad az Országos Kéktúra: Országos Kéktúra – kektura.hu
Regéci Tanösvény: Tanösvény – Regéc Község Honlapja,
Zempléni - hegység néhány jellegzetes állatát mutatja be a mini tanösvény.
