Sárospatak, Végardó - 43 km Legyesbényétől

 Sárospatak, Végardó - 43 km Legyesbényétől

 

 

 

 

 

Már az őskorban is lakott volt. Városi kiváltságokat 1201-ben kapott Imre királytól. 1531-ben megalapították a már legendássá vált Sárospataki református Kollégiumot, ami az akkori Magyarország egyik legjelentősebb oktatási intézménye volt. Sárospatak másik jelentős intézménye Comenius Tanítóképző Főiskola.

Sárospatak vár - Rákóczi-vár:

A mai várkastélyt és a hozzákapcsolódó város erődítéseit eredeti alakjukban 1534 és 1542 között Perényi Péter építtette. A mohácsi csata után ugyanis az ő birtokába került a város és a XV. századi Pálóczi-várkastély, mely a város északi végén helyezkedett el. Ez utóbbi a pártharcok során, 1528 után romba dőlt. Perényi a középkori városközpontot bástyásvárfalövvel vétette körül, és e külső vár délkeleti szegletében alakította ki új rezidenciáját, a "belső várat", rombusz alaprajzú várudvarból megközelíthető reneszánsz lakótoronnyal. 1540–1542 között a várudvar keleti oldalán földszintes palotaszárny építésébe fogtak. A félbemaradt munkát Perényi Gábor országbíró fejezte be 1563-ban, s talán ő építtette a tornyot kivülről körülölelő ötszög elővédbástyát, a „párkányt” is. Halála után Patak a Szepesi kamara kezelésébe került 1567-ben. 1573-ban zálogbirtokként a Dobó család kapta, majd 1602-ben Dobó Ferenc halála után az örököseié lett. 1605-ben Bocskai hatalmába került, majd 1608-ban Lorántffy Mihály lányai vették örökségükként birtokukba az uradalmat. 1616-ban Lorántffy Zsuzsanna hozományaként lett Patak Rákóczi-birtok. Férjével, I. Rákóczi Györggyel együtt jelentős építkezésbe kezdett:

1617–1618-ban a várkastély keleti szárnyára emeletet húztak, 1628-ban elkészült az új-bástya, s megerősítették a templom északi falát is. 1642-től a kastély déli szárnyára is emeletet építettek, 1647-ben pedig elkészült a Lorántffy-loggia. 1656-ban a Vörös-toronyra ágyúállással új szintet emeltek magas gúlatetővel, sarkain négy őrtornyocskával.

1670-ben Patakon robbant ki a Wesselényi-összeesküvés felkelése, melynek leverése után császári katonaság szállta meg a várat. 1683-ban Thököly kurucai felszabadították a várost, de 1685-ben a császáriak ostrommal ismét elfoglalták. 1694-ben II. Rákóczi Ferenc feleségével ide költözött, majd 1697-ben rövid időre Tokaji Ferenc felkelőinek kezére került az erősség. 1702-ben a császáriak a külső várat felrobbantották és a Vörös-torony egyes részeit megrongálták. 1703-ban foglalták el Patakot Rákóczi kurucai, és ekkor leégett a fényes várkastély. A vezérlő fejedelem 1708-ban ide hívatta össze az országgyűlést. A Rákóczi-szabadságharc leverése után osztrák-német eredetű birtokosok – 1700-tól a Trautsohn, 1808-tól a Bretzenheim, és 1875-től a Windisch-gratz családok tulajdona lett, akik a várkastélyt a XVIII.-XIX. században erősen átépítették.

 

Református Kollégium Nagykönyvtár:

A kollégium 1538-as alapítása óta az elemi iskolától az akadémiai szintig folyt itt az oktatás. A teológia mellett felsőfokú filozófiai, bölcsészeti, természettudományi és jogi karral is rendelkezett. Ezek szolgáltattak alapot a későbbiekben a Magyar Királyi Tudományegyetem létrehozásához. Ugyanakkor a nagy hagyománnyal bíró Debreceni Református Kollégium egyike volt azoknak az egyházi fenntartású iskoláknak, amelyek a szocializmus évei alatt is működhettek.

A kollégium mindig nyitott volt az új eszmék iránt, hiszen maga is egy új tanítás, a reformáció szellemében jött létre. Jeles tanárai közül ki lehet emelni Hatvani IstvánBudai Ézsaiás és Maróthi György professzorokat, akik törekedtek a legkorszerűbb oktatási módszereket bevezetni és a legújabb tudományos eredményeket átadni diákjaiknak. Az évszázadok során az ország legnevesebb iskolái között számon tartott Debreceni Kollégiumban Magyarország számos nagy alakja töltötte diákéveit, mint Ady EndreArany JánosBalog ZoltánBay ZoltánCsokonai Vitéz MihályBölcskei GusztávFazekas MihályKölcsey FerencMóricz ZsigmondSzabó Magda, a Tisza családból Tisza IstvánTisza Kálmán és Tisza Lajos vagy az Irinyi családból Irinyi József és Irinyi János.

Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2013-ban a debreceni Református Nagytemplomot és a Református Kollégiumot az ország 11. nemzeti emlékhelyének nyilvánította, és április 12-én emlékoszlopot állított a Nagytemplom és a Református Kollégium között elterülő Emlékkertben

 

Sárospataki képtár:

A Sárospataki Képtár gyűjteményei elsősorban a 20. századi magyar művészet bizonyos korszakait reprezentálják. A muzeológiai tevékenységen túl jelentős a képtár kiállítói funkciója is. A több mint 350 m2-es kiállító teremben rendszeresen, évente 4-5 alkalommal, rendeznek képzőművészeti kiállításokat.

Szinyei-ház (Domján-ház) :

A XVIII. század végén, késő barokk stílusban épült magasföldszintes, kontyolt nyeregtetős lakóház egykori lakosáról, Szinyei Gerzson professzorról kapta nevét. Szinyei Gerzson sárospataki tanár és író. Esztétikai, irodalomtörténeti, pedagógiai és egyházi írások kísérik pályafutását.
Ezekbe a professzori házakban diákokat is megszálltak, sőt a kor neves személyiségei is megfordultak itt. A 8. számú épületben például Erdélyi János lakott, akinél 1805-ben itt vendégeskedett Arany János és Tompa Mihály. De Petőfi Sándor is megfordult a professzorházak egyikében, a 17. szám alatti Pálkövi Antal professzornál.


Végardó Fürdő:

 A kincset érő termálvízre kutató fúrás révén 1959-ben találtak rá. 2002-ben csúszdás fürdőmedencét építettek, lényegesen bővítve a vendégek szórakozását szolgáló vízfelületet. A termálfürdő 38 ˚C-os gyógyhatású vízével várja a hazai és külföldi vendégeit. A vizet két kút szolgáltatja, melyek hőfoka - a kútfejnél mérve - 47 ˚C. Jelentős a víz ásványi anyag tartalma: kálcium-, magnézium-, nátrium-szulfátos, hidrogén-karbonátos jellegű, fluoridos hévíz. Ízületi és érrendszeri megbetegedések utókezelésére javasolt, ezen kívül nőgyógyászati panaszok enyhítésére is alkalmas, sőt ivókúraként is alkalmazható.