Sárospatak: Sárospatak Turizmus, Sárospatak – Wikipédia
Már az őskorban is lakott volt Sárospatak. Városi kiváltságokat 1201-ben kapott Imre királytól. A tatárjárást követően olaszok érkeztek a területre és hozták magukkal a szőlőművelés kultúráját, mely a település életét is meghatározta a következő századokban.A középkorban fontos kereskedelmi állomás volt, főként Lengyelország felé. Várát I. Endre király építtette. Egyes elméletek szerint itt született II Endre király lánya, Szent Erzsébet . Sárospatak Zsigmond kiráyltól szabad királyi városi rangot kapott, Mátyás királytól pedig vásártartási jogogot 1460-ban. 1531-ben megalapították a már legendássá vált Sárospataki református Kollégiumot, ami az akkori Magyarország egyik legjelentősebb oktatási intézménye volt.
Rákóczi-vár: Sárospataki vár – Wikipédia , Rákóczi-vár - Sárospatak Turizmus
A mai várkastélyt és a hozzákapcsolódó város erődítéseit eredeti alakjukban 1534 és 1542 között Perényi Péter építtette. Perényi a középkori városközpontot bástyásvárfalövvel vétette körül. A külső vár délkeleti szegletében alakította ki új rezidenciáját, a "belső várat", s a rombusz alaprajzú várudvarból megközelíthető reneszánsz lakótoronyot, a várudvar keleti oldalán földszintes palotaszárny építésébe fogtak.
1616-ban Lorántffy Zsuzsanna hozományaként lett Patak Rákóczi-birtok. Férjével, I. Rákóczi Györggyel együtt jelentős építkezésbe kezdett: a várkastély keleti szárnyára emeletet húztak, elkészült az új bástya, s megerősítették a templom északi falát is, a kastély déli szárnyára is emeletet építettek, elkészült a Lorántffy-loggia, s a Vörös-toronyra ágyúállással új szintet emeltek magas gúlatetővel, sarkain négy őrtornyocskával.
1670-ben Patakon robbant ki a Wesselényi-összeesküvés felkelése, melynek leverése után császári katonaság szállta meg a várat.1694-ben II. Rákóczi Ferenc feleségével ide költözött, majd 1697-ben rövid időre Tokaji Ferenc felkelőinek kezére került az erőd. A vezérlő fejedelem 1708-ban ide hívatta össze az országgyűlést. A Rákóczi-szabadságharc leverése után osztrák-német eredetű birtokosok – 1700-tól a Trautsohn, 1808-tól a Bretzenheim, és 1875-től a Windisch-gratz családok tulajdona lett, akik a várkastélyt a XVIII.-XIX. században erősen átépítették.
Református Kollégium: Sárospataki Református Kollégium - Sárospatak Turizmus,
Sárospatakot gyakran nevezik a „Bodrog-parti Athénnak”. Ennek a névnek a legfontosabb oka a Sárospataki Református Kollégium: egy olyan iskolaegyüttes, amely közel ötszáz éve formálja a magyar művelődést, a protestáns egyházi életet és az egész Zemplén szellemiségét. A kollégium első mecénása Perényi Péter főúr, a pataki vár ura volt. A kollégium 1538-as alapítása óta az elemi iskolától az akadémiai szintig folyt itt az oktatás. A teológia mellett felsőfokú filozófiai, bölcsészeti, természettudományi és jogi karral is rendelkezett. Ezek szolgáltattak alapot a későbbiekben a Magyar Királyi Tudományegyetem létrehozásához.
A reformáció szelleme gyorsan meghonosodott a városban: a 16. században Sárospatak a magyar protestantizmus egyik fellegvára lett s kulturális megújulást is hozott: fellendült a nyomdászat, az anyanyelvi irodalom, a tudományok, és kialakult az a kollégiumi rendszer, amely szegény, de tehetséges diákoknak is utat nyitott a tanulás felé.
A 17. század a kollégium aranykora. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és felesége, Lorántffy Zsuzsanna bőkezű anyagi támogatást adtak. Lorántffy Zsuzsanna hívására érkezett Sárospatakra Jan Amos Comenius, a kor egyik legjelentősebb pedagógusa. 1671-ben a protestánsok elleni fellépés odáig fajult, hogy az iskola kénytelen volt elhagyni Patakot. 1703-tól, a Rákóczi-szabadságharc idején nyílt alkalom a visszatérésre. A ma is látható, impozáns klasszicista kollégiumi főépület a 19. század első felében épült. Ekkor készült el a Pollack Mihály által tervezett Nagykönyvtárterem is.
Nagykönyvtár: Református Kollégium - Nagykönyvtár - Sárospatak Turizmus,
Feltételezhető, hogy már a kezdetektől rendelkezett kisebb, a tanítást szolgáló könyvgyűjteménnyel a kollégium. 1623-ból ismert az első írásos feljegyzés 296 kötetet tartottak nyilván. A leglátványosabb bővülés akkor történt, amikor III. Rákóczi Zsigmond végrendeletében a család magánkönyvtárát a kollégiumnak hagyta, becslések szerint 3000 - 3500 kötet. A terem polcain ma is kb.25.000 kötet sorakozik,
Múzeum: Református Kollégium - Múzeuma - Sárospatak Turizmus,
A régi kollégium-együttesből fennmaradt, 18. századi Berna-sor egyemeletes épületének földszintje ad méltó helyet a gyűjteménynek.
Ma a múzeum állománya: régészeti leleteket, történeti tárgyakat, néprajzi emlékeket, iskolatörténeti dokumentumokat, egyházművészeti és képzőművészeti műtárgyakat őriz, melyek együttesen mesélik el apataki killégium és a környék történetét.
Egy tipikus látogatás menete: bevezető a Kollégium és a Tudományos Gyűjtemények történetébe, séta a Múzeum termeiben (iskolatörténeti, egyházművészeti, régészeti, néprajzi gyűjtemény), átvezetés a Nagykönyvtár Dísztermébe, ahol megkoronázza az élményt a klasszicista teremkönyvtár látványa.
Iskola kert: Református Kollégium - Iskolakert - Sárospatak Turizmus
A Sárospataki Református Kollégium főbejáratával szemben, a város szívében terül el egy különleges zöld világ: a 7 hektáros iskolakert.Az iskolakert: a régi füvészkert öröksége, egy tudatosan megtervezett, közel fél évszázados parképítés eredménye, tele egzóta fákkal, díszcserjékkel, és mindenek felett szobrokkal, emléktáblákkal, amelyek a híres pataki diákok és tanárok emlékét őrzik.
Tokaj - Hegyalja egyetem: Tokaj-Hegyalja Egyetem - Sárospatak Turizmus
Bár az egyetem önálló formában 2021‑ben született, előzményei 1857. november 17-éig nyúlnak vissza, amikor az 1531‑ben alapított Sárospataki Református Kollégium önálló intézeti ágaként megnyílt a Tanítóképző . Innen indul a modern pataki pedagógusképzés története. Ma a Tokaji borvidék névadó egyetemeként egyedülálló módon ötvözi: a pedagógusképzés több mint 165 éves hagyományát, a szőlész‑borász, turizmus‑vendéglátás és gazdálkodási szakok modern tudásanyagát.
Sárospataki képtár: Sárospataki Képtár
A Sárospataki Képtár gyűjteményei elsősorban a 20. századi magyar művészet bizonyos korszakait reprezentálják. A muzeológiai tevékenységen túl jelentős a képtár kiállítói funkciója is. A több mint 350 m2-es kiállító teremben rendszeresen, évente 4-5 alkalommal, rendeznek képzőművészeti kiállításokat.
Trinitárius templom és kolostor - szálloda: Egykori Trinitárius templom és kolostor épülete Sárospatak, országLÁTÓ.hu
II. Rákóczi Ferenc nevéhez fűződik a trinitárius szerzetesek letelepítése. A szabadságharc bukása után valósult meg a Fejedelem terve, amikor is 1727-ben a szerzetesek hozzáláthattak rendházuk felépítéséhez. Az építkezés 1734-ben fejeződött be. 1783-ban II. József a trinitáriusok rendjét is feloszlatta. A kolostor berendezése részben a vártemplomba, részben Károlyfalvára került. Az épület a későbbiekben a pataki uradalom jószágkormányzóinak adott helyet.
Szeplőtlen fogantatás - Szent Erzsébet Bazilika és rotunda (kápolna): Bazilika - Sárospatak Turizmus
.jpg)
A Rákóczi‑vár szomszédságában álló, háromhajós gótikus csarnoktemplom 1492-ben készült el, s az északi gótika egyik legszebb példája Magyarországon. A templom kegyurai a környék főurai voltak: a Pálócziak, majd a Perényiek, később a Dobó‑, Lorántffy‑ és Rákóczi‑család, akik mind alakítottak rajta valamit. A 16–17. században, a reformáció idején Sárospatak vallási viszonyait a „cuius regio, eius religio” elv határozta meg: „akié a föld, azé a vallás”. Amikor a vár ura református volt, a templom is református istentiszteletek helyszíne lett, amikor katolikus kezébe került, ismét katolikus misék zajlottak benne. Ez a váltakozó állapot egészen addig tartott, míg Báthory Zsófia, II. Rákóczi György felesége végleg vissza nem adta a templomot a katolikus egyháznak.
Itt őrzik Szent Erzsébet ereklyeit, innen indul a Szent Erzsébet Út zarándokút Kassáig, és ide tér vissza minden ősszel a Szent Erzsébet Napok rendezvénysorozata. Árpád‑házi Szent Erzsébet (1207–1231) élete Sárospatakon kezdődött (a hagyomány szerint itt született), majd Türingiába került, ahol férje, Lajos őrgróf halála után a szegények szolgálatának szentelte életét,1235‑ben avatták szentté.
Szent Erzsébet ház: Szent Erzsébet Ház - Sárospatak Turizmus, Egri Főegyházmegye
A sárospataki gótikus vártemplom szomszédságában álló Szent Erzsébet Ház a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény otthona. Az udvar művészi kovácsoltvas kerítése mögött láthatók a vár dél-keleti sarokbástyájának a falai. Valaha itt állott az árpád-házi királynők udvarháza, ahol 1207-ben Szent Erzsébet született, akit a szomszédos rotundában, a királyi kápolnában kereszteltek meg. A ház udvara ma a magyar szentek rózsakertjével, szabadtéri színpaddal, rózsalugasokkal és pihenőkkel várja a zarándokokat és látogatókat. A nyitott kőtárban láthatók a sárospataki románkori templomok kapuíveinek maradványai.
Az egykori udvarház telkén álló középkori polgári házakat Báthory Zsófia a 17. században a pataki jezsuitáknak ajándékozta, akik a rendházuk mellett rajta kollégiumot és iskolát létesítettek. A Jezsuita Rend letelepedése Sárospatakon Rákóczi Györgyné Báthory Zsófia nevéhez fűződik, aki 1663-ban telepítette le őket a városban, számukra iskolát és plébániát építtetett. A gótikus kolostort reneszánsz majd barokk stílusban átépítették. A jezsuita iskola helyén épült fel a 20. század elején a római katolikus elemi iskola, a mai Szent Erzsébet Ház.
Református templom: A sárospataki református templom - Tiszáninneni Református Egyházkerület
A pataki reformátusok 1710 után építették az első fatemplomot, mely 1714-ben fa haranglábakkal rendelkezett. 1726-ban nagyobb fatemplomot építettek, majd 1781-re elkészült a kőtemplom. A tornyát 1824-28 között a falak emelésével magasították, 58 m magas lett, és kapott toronyórát. Még a régi fatemplomba készült 1764-ben egy Mózes-szék, amely ma is megvan a templomban. Az orgona a barokk zene előadására kiválóan alkalmas. A sárospataki református egyháznak a századok alatt három harangja volt.
Görög katolikus templom: Görög katolikus templom - Sárospatak | Sárospatak.ÚtiSúgó.hu
A copfstílusú templom - egy 1898-as dokumentum szerint - 1799-ben adták át a híveknek.
Zsidó közösség emlékei: Sárospatak - HU - A zempléni zsidóság honlapja
Sárospatakon már 1680-ban említenek zsidókat, a település ekkor még Rákóczi birtok volt, az ő haszonbérlőiként tudtak itt zsidók letelepedni. Az első hullámban érkezők Galíciából jöttek. 1811-ben 89 családot számoltak össze. „A 19. századi történetírások kiemelkedően jó zsidó–magyar-kapcsolatról emlékeznek meg Patakon. Egy ilyen feljegyzés szerint az 1848–1849-es szabadságharc alatt zsidó vének győzték meg az átvonuló orosz csapat parancsnokát, hogy ne rombolja le a városkát azért, mert a katonáit a református kollégium elkeseredett, szabadságharcos diákjai kövekkel dobálták meg. Sárospatakon a haszidizmus csak kevésbé hatott az anyahitközség tagjaira, és a pataki haszidok csoportja elkülönülve ugyan, de békében élt a város többi lakójával. 1893-ban a haszidok az állam által is elismert imaegyletet alapítottak.
1885-ben Goldblatt Farkas adományából épülhetett meg a zsidó iskola, mely ma is oktatási intézményként funkcionál az Erdélyi János utcában. A sárospataki zsidók 1864-ben építették meg zsinagógájukat, az épületegyüttes részei: a templom, az udvaron 1936-ban épített téli imaterem, a rituális fürdő, a rabbilakás és az iskola. A saját kúttal rendelkező rituális fürdő épület a mai napig felújításra vár. Falán a városból elhurcolt zsidó áldozatok emlékére a település önkormányzata táblát helyezett el 2008-ban. A zsinagóga épületet a Magyar Izraeliták Országos Képviselete (MIOK) a szocializmus ideje alatt eladta és átalakítása óta, az 1960-as évektől, áruházként funkcionál. A zsidó temetőben a legrégebbi sírkő 1780-ban készült. A temetőt magas kőfal szegélyezi és sírjai gondozott állapotban vannak. 2022-ben Günter Demnig német művész két botlatókövet helyezett el, a Kossuth Lajos utca 67. és a Retel utca 6. szám alatt. A botlatóköveken olyan emberek neve, születési és halálozási éve van feltüntetve, akiket a holokausztban gyilkoltak meg. A botlatóköveket az adott személyek egykori lakhelye előtti járdafelületbe süllyesztik be.
Borászatok: Borászat Sárospatak - Cylex Helyi Kereső,
Papp pincészet, Kun pincészet, Simkó családi pincészet, Envinor Bt., Boros Borbár és Étterem, Pajzos Tokaj, Harsányi pincészet és Dúlőbisztró, Rudnok kft., Négy - Topas kft.,
Harsányi Pincészet: Peremiczki-Cziráky Renáta, +36 20 226 9568, 3950 Sárospatak, hrsz. 0785/1.
