Ónod : Ónod község honlapja - Történelem
A terület az őskor óta lakott. 1296-ban említik, Olnod néven. A 14. század második felében már város. Ebben az időben épült a vár, Borsod vármegye első kővára. 1707.május 31. – június 22. között a város közelében tartották meg az ónodi országgyűlést, amelynek során kimondták a Habsburg – ház trónfosztását.
Ónod vára : Ónodi vár – Wikipédia
Miskolc városától délkeleti irányban, a Sajó folyó partján emelkedik az ónodi vár, melynek falai oly sok vérzivataros történelmi eseményt láttak az elmúlt évszázadokban.
A XIV. században ezen a helyszínen állt Ónod jobbágyfalu plébániatemploma, melyet Czudar Péter földesúr parancsára erődített magánvárrá alakítottak át. Ezt a korai épülettömböt kétszáz esztendő múltán Perényi Péter koronaőr utasítására lebontották, hogy helyébe az akkori időszak legmodernebb itáliai hadművészeti elveinek megfelelően, egy négy sarokbástyás végvárat létesítsenek.
A falai között állomásozó katonaság feladatául szabták az egyre gyakoribb török rablótámadások visszaverését. Az egri oszmán katonaság 1639-es rajtaütését sikerrel hárították el a vár védői, míg nem őrhelyük a század végén romba nem dőlt. 1639-ben a törökök felgyújtották, később a németek lőtték annyira szét, hogy már nem felelt meg erődítménynek. Az 1707-es kuruc országgyűlést ezért már a túlparti körömi mezőn tartották meg.
Török kastély: Ónod község honlapja - Ónodi "Török"-Kastély, Ónod – Wikipédia, Török-kastély - Ónod - KASTELYOK.COM
A barokk stílusú kastélyt Török József építtette 1746–1753 között. Egy 1768-as leírás szerint " birtokosa az uradalomnak szendrői gróf Török József kinek a város keleti részsén derék kastélya s pompás kertje volt". A kastély egyemeletes, négy saroktornyos épület. Jelenleg az ónodi általános iskola egy része működik ott, amelynek Lorántffy Zsuzsanna a névadója.
Tájház: Ónod – Wikipédia
.jpg)
A parasztház a 19.-20. század fordulójának idejét idézi bútoraival, tárgyi világával. Az épület udvarán egy kocsiszín is helyet kapott.
Karthágói Szent Júlia Katolikus templom: Római katolikus templom - Ónod
A falu római katolikus kőtemplomának alapjait 1789-ben rakták le és 1794-ben szentelték fel, orgonája 1828-ra lett kész.
A templom harangja Rákóczi György adománya.
Református templom: Az ónodi református templom - Tiszáninneni Református Egyházkerület
A Türelmi Rendelet után, 1785-95 között épült a copf stílusú templom, nyugati homlokzata előtti 32 m magas tornyát 1828-ban emelték. A belső mennyezete sík, vakolt és festett, a karzatok alja csehsüveg boltozatos.
Országos állat és kirakodó vásár: Ónod község honlapja - A vásár
Egy 1396. július 9-én kelt oklevélben Zsigmond király Ónodnak Mezővárosi és Vásásrtartási jogot adományoz. Ónod ezzel az egyik legrégebbi vásártartási joggal rendelkező település az országban, hisz a mai napig minden hónap első csütörtökén Országos Állat - és Kirakodó Vásár kerül megrendezésre a településen, sok ezer vásározó részvételével. A vásár a kora hajnali órákban kezdődik és az időjárás függően 13 -14 óráig tart.
Muhi csata: Muhi csata emlékműve - Muhi, Muhi csata – Wikipédia
Ónodtól 2,7 km-re találhatóü a Muhi csatamező. Az 1241-es muhi csata a középkori Magyarország egyik legdrámaibb eseménye volt. Az áprilisi ütközet nemcsak katonai vereséget, hanem az ország jövőjének megingását is jelentette. Batu kán mongol seregei alaposan megtervezett stratégiával törték át a magyar hadsereg vonalait. A korabeli források szerint a mongolok éjjel támadtak, amikor a magyar tábor védelme legsebezhetőbb volt. Az ország széthúzó főurai és a hadvezetés koordinálatlansága is hozzájárult az összecsapás tragikus kimeneteléhez. A vereség nyomán az ország jelentős része elpusztult, és a magyar nép csak IV. Béla "második honalapításának" köszönhetően tudott talpra állni.
