Tállya: Kezdőlap - Tállya.hu
Tállya környéke már az őskorban is lakott volt. A 15. században már városként említik. Nevét feltehetőleg francia nyelvű bevándorlóktól kapta, akiket a tatárjárás után telepítettek a környékre. A név a francia „taille” (vágás, irtás) szóból ered, valószínűleg arra utal, hogy a szőlőtelepítés előtt a domboldal bozótosát kiirtották. A középkorban vára is volt, de a 16. században már csak romjai álltak, ekkor Lorántffy Zsuzsanna utasítására a kövek nagy részét építkezésekhez használták fel. Az 1562-i tridenti zsinaton IV. Pius pápa eképpen emlékezett meg: "Summum Pontificem talia vina decent!", ami a szellemes latin szójáték szerint annyit tesz, hogy "Őszentségének ilyen (tállyai) bor dukál! "1631-ben Ferdinánd városi címet adott Tállyának. A Rákóczi-szabadságharc idején Tállya – a Rákóczi család birtokaként – a kurucok egyik fő bázisa volt. 1711-et követően a család elveszítette Tállyát, és a Bretzenhein, majd a Sóhalmi család birtoka volt.1802-ben itt keresztelték meg Kossuth Lajost az első szabad magyar kormány egykori pénzügyminiszterét.
A település azonban mégis a szőlő és bortermelési hagyományaival vált ismertté. A termőterület különlegességét a (riolit, szeolit, trachit, lösz), a napsütötte déli lejtők és az egyedi mikroklíma adja. Az egyedi mikroklíma amely a legkedvezőbb feltételeit teremtette meg a szőlő természetes cukortartalmának a kialakulásában, valamint kedvező hatást váltott ki az aszúsodás elindulásának, ami a borvidék és Tállya hírnevét is elvitték a nagyvilágba.
Az évszázadok alatt kinemesített hagyományos hegyaljai szőlőfajták mint a : furmint, hárslevelű, sárgamuskotály, zéta, és kövérszőlő, és a borok érlelésére szolgáló riolittufába vájt pincék mind, mind hozzájárultak ahhoz, hogy Tállya méltán viselhesse immár 2002-től az Unesco által neki adományozott Világörökségi címet.
Európa mértani középpontja:
Négy méter magas főnix- szobor jelzi Tállyán, hogy 1992-ben hivatalosan is rögzítették: Európa mértani közepe a történelmi borvidéken található. A 2000-ben felállított alkotást az ukrán Volodimir Scsur, a tállyai Közép- Európai Művésztelep és Szabadiskola rendszeres résztvevője készítette.
Tallya pincészetek: Turizmus - Borászatok - Tállya.hu
Alkony pince, Europa Centruma pince borozó, T3 borászat, Szűcs pincészet, Dr. Reiter pince, Homoky pince, Merum pincészet,
Maillot-kastély: Maillot-kastély - Tállya.hu, www.kirandulastervezo.hu/latnivalo/tallya/mailloth-kastely
Valaha a bárói család csinos és kényelmes lakóhelye volt, építésének pontos ideje nem kellőképpen tisztázott. Több szakíró és több forrásanyag eredetileg Rákóczi-kastélynak tartja, ugyanakkor mások a kastély építésének idejét 1720 körülire teszik. Tehát jóval a Rákóczi-birtokok elkobzása utáni (1715) időszakra. Ezen vitákat csak az épület részletes falkutatásával lehetne eldönteni. Több szakíró és több forrásanyag eredetileg Rákóczi-kastélynak tartja, ugyanakkor mások a kastély építésének idejét 1720 körülire teszik. Tehát jóval a Rákóczi-birtokok elkobzása utáni (1715) időszakra.Többször bővítették és átalakították a XIX. században. A nyugati oldalán a XIX. századi, kétpilléres portikusz található, vasgerendás sík lefedéssel. Az emeleti helyiségekben a Közép - Európai Művésztelep alkotásaiból állandó kiállítás látható.
Rákóczi kúria - apartmann szállás: Tállya, Rákóczi-kúria » KirándulásTippek
A késő reneszánsz stílusjegyeket is mutató, kora barokk stílusú épület a falu központjában, a fő utcának számító Rákóczi úton áll. A tállyai birtokot I. Rákóczi György kapta meg adományképp III. Ferdinánd királytól, a kúria nagy valószínűséggel az 1670-es években épült. Ebben az időben egyesek szerint a tiszttartó lakta a gazdasági épületekkel is körülvett ingatlant. A legendák szerint pedig a szabadságharc alatt egy ideig még a vezérlő fejedelem, II.Rákóczi Ferenc is bujdosott a település alatt húzódó kiterjedt pincerendszerben. 1711-ben ezt a birtokot is elkobozták a Rákócziaktól, a német Trautson hercegi család szerezte meg a tulajdonjogot. 1720 után többször is átalakították, ekkor épült hozzá a sárospataki Lorántffy-loggiára hajazó külső lépcsőház is, az épület talán legszebb része. Az évszázadok során több nemesi család birtokolja, többek közt a szomszédos épület, a Maillot-kastély névadói is, akik elsősorban gazdasági célokra hasznosították, a földszinti helyiségeket terménytárolónak használták. 2000-es évektől a helyi önkormányzat kezelésében álló épületet, aprólékos munkával felújították és idegenforgalmi célokra alakították át.
Encsy György Kőzet- és Ásványkiállítás: Encsy György Kőzet- és Ásványkiállítása - Tállya
A gyűjtemény Tállyán a Rákóczi út 70. szám alatt, az Encsy család 1749-ben épült gyönyörű, barokk stílusú, boltíves kapubejáratú családi házában tekinthető meg. Különleges értéke a gyűjteménynek regionális jellege, mivel a Tokaj - Hegyalja és a Zempléni – hegység ásványait, kövületeit, illetve földtani ritkaságait szinte teljes egészében bemutatja. Encsy György a családi ház borházában bemutatott gyűjteményt közkinccsé tette.A gyűjtemény három fő egységre tagolható: fosszillák, kövületek; 14 település határából származó ásványok: opálok, jáspisok, kalcedonok;régészeti leletek: obszidjából készült pattintott eszközök, szakócák, valamint a későbbi kultúrák agyagedényeinek maradványai, továbbá őrlőkövek.
Szent László tiszteletére szentelt római katolikus templom: Szent László templom - Tállya
A Maillot-kastély közelében álló, nagyméretű templom gótikus eredetű, barokk stílusúvá 1720-ban alakították át, belső berendezése különösen szép barokk együttes: a fő- és a mellékoltár, a szószék 1757-ben készült; a húsvéti gyertyatartó is 18. századi. A Szent Vencel-mellékoltár képe Franz Anton Maulbertsch osztrák festő munkája.
Tállya Református templom: A tállyai református templom - Tiszáninneni Református Egyházkerület
Tállya mezővárosnak 1591-ben Alaghy Judit férje, Rákóczi Zsigmond lett az egyik részbirtokosa. Ekkor terjedt el benne a reformáció úgy, hogy a város minden lakója református lett. Az 1595-ös összeírás a középkori kőtemplomát a reformátusok használatában találta.1671-ben, Báthory Zsófia katholikus hitre térése következtében elvette és a katholikusoknak adatta a templomot, mint a többi hegyaljai református templomot. 1705-ben a szécsényi országgyűlés határozata folytán újra református használatba került, de 1711-ben végleg katholikussá lett, és átalakításokkal ugyan, de ma is fennáll. 1753-55-ben építettek egy kelet-nyugati tengelyű barokk templomot torony nélkül.1826-27-ben emelték nyugati homlokzata elé a 35 m magas tornyát.A padok és a szószék copf stílusban készültek.
Tállya evangélikus templom: Evangélikus Templom - Tállya.hu
A késő barokk stílusban épült evangélikus templom. Építésének ideje 1790, majd1892 felújították. Az evangélikus templom berendezése: egyszerű főoltár, keresztelőkút, szószék (copf), padok, orgona. A templom előtt kis különálló fa harangláb van. A templomban látható márványtábla szövege: „ E templom, melyben 1802. szept. havában Kossuth Lajos nagy hazánkfia megkereszteltetett.
Zsidó emlékek: Tállya - HU - A zempléni zsidóság honlapja
A 19. század első felében már a „tállyai Maillot” báró uradalmára is beköltözhettek zsidók, a legtöbben Golopról érkeztek. A legtöbb zsidó 1880-ban élt Tállyán: 420 fő.A településen a közösség a vallásos élet minden intézményét megteremtette: volt kóser hentes, rituális fürdő, általános iskola és vallásos középiskola is. A XX. század elején volt időszak, amikor három zsinagóga is működött a településen, bár ebből kettő vélhetően a haszid közösségek imaháza volt. 1845-ben felépült a zsinagóga. Építészetileg hasonlóságot mutatott a közeli települések, Mád és Tarcal zsinagógáival. Sajnos 1868-ban leégett, újjáépítésére 1871-ben kerülhetett sor. A II. háború után minden intézménye tönkrement. Csak a zsidó temető maradt fent. 2020-as temetőtakarítás során több mint 80 sírkövet sikerült rendbe tenni és azonosítani a területen. Két csodarabbi, Rosenbaum Gerson és fia, Arje Leib sírja fölött sírsátor áll.
Patócs-hegy Természetvédelmi Terület: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
A természetvédelmi terület 1987-ben alakult meg. A vulkáni kőzetekből álló hegy nagy fajgazdagságú szilikát lejtősztyepprétje, cserjevegetációja és melegkedvelő tölgyese számos védett és értékes, színpompás virágnak ad otthont. Virággazdag gyepeiben megtalálhatók a törpemandulás és csepleszmeggyes cserjések is. Állatvilága a növényvilághoz hasonlóan rendkívül gazdag. A száraz meleg déli oldal és az északi erdős területek kedvező életfeltételeket biztosítanak sok gerinctelen és gerinces fajnak.
