Tarcal története összefonódott Tokajjal. Az államalapítás óta kisebb megszakításokkal Tarcal királyi birtok volt. 1096-ban Kálmán király tarcali birtokán tartott zsinaton a futárszolgálatra vonatkozó törvényt hoz.
1110-ben országgyűlést tartanak Tarcalon. A 14. század végétől Tarcal a tokaji királyi uradalomhoz tartozott. 1440-ben Tarcal Hunyadi János birtokába került, majd halála után ismét királyi birtok lett. 1
1603-ban II. Rudolf elzálogosítja a mezővárost Rákóczi Zsigmondnak. 1606-ban a Rákóczi-családtól Bocskai István visszaváltja a birtokot.
1620-ban a Thurzó család tarcali szőlőjében aszúszemeket (feketeszőlő) szüreteltek. 1622-től a tarcali földesúri jog Bethlen Gábor erdélyi fejedelemé. 1631-ben Bethlen Gábor özvegye,Brandenburgi Katalin eladja Tarcalt Csáky Istvánnak.
1647-től Tarcalt a királyi kamara kezelte. 1662-ben feldúlták és kifosztották atatárok. 1674-ben a mezőváros szabad prédája a tokaji vár körül hadakozó labancoknak és a szerencsi várat birtokoló kurucfegyverforgatóknak.
1678-ban az egri törökök Kara Hasszán aga vezetésével ismételten felgyújtják.
1701-ben egy tarcali szőlőgazdaságról írják: „szemenszedett aszú szőlőt szedettünk közel egy hordóval”.
1707-ben II. Rákóczi Ferenc jár Tarcalon.
1748-ban Grassalkovich Antal elkészíti előterjesztését Mária Terézia részére, melyben a tarcali kincstári szőlőkkel is foglalkozik. Javaslatára két korszerű szőlőtelepet létesítenek a Szarvas dűlőben és a Henye hegy déli lejtőjén.
1760körül sváb iparosok telepednek le a mezővárosban.
Az 1827-es összeírás szerint 217 izraelita él Tarcalon, többségük kereskedéssel foglalkozik. 1849-ben Tarcalnál visszaverik Schlick osztrák tábornok támadását. 1858-ban megérkezik a vasút Tarcalra.
1880-banfiloxéra pusztít. 1894-ben a tarcali vincellériskola igazgatója Kasinczky Viktor személyes példával és tudományos munkásságával segítette a filoxérától sújtott Hegyalja újbóli betelepítését. A királyi udvartartás birtokában lévő tarcali Szarvas és Terézia szőlők ekkor kerültek korszerű módszerekkel betelepítésre.
1951-ben megalakult az egykori királyi uradalom szőleit is magában foglaló Kertészeti és Szőlészeti Kutató Intézet kísérleti telepe. Ez a kutatóintézet dolgozta ki azokat a metszési módokat, amelyek különböző időjárási viszonyok mellett is jól alkalmazhatóak. Rendszeresen metszési bemutatókat tartottak az egyéni termelők részére. Az 1950-es években megalakult a nagyüzemi gazdálkodást folytató Tarcali Állami Gazdaság. A gazdaság vezetője Leskó István igazgató és Bakonyi József Kossuth-díjasfőkertész volt. A Tarcali Állami Gazdaság rendezte be az első szőlőöntöző telepet.
2015. március 25-én az Ó-temető feletti dombon felállították egy 8,5 méteres Jézus szobrát, amelyt Petró Attila vállalkozó ajándékozott a falunak.[3] A szobrot Szabó Sándor, szerencsi szobrász készítette.
Gróf Degenfeld család német–magyar származású, Tokaj hegyalján fontos szerepet töltöttek be. Gróf Degenfeld Imre egyik alapító tagja volt az 1857-ben alakult Tokaj-Hegyalja Bormívelő Egyesületnek. A háborúk után Degenfeld Sándor (1922–) vagyonától megfosztva Romániában élt. 1963-banNémetországba költözött feleségével, Bethlen Ágnessel. A család 1994-ben visszavásárolta a szőlőbirtokot, vele együtt a kastélyt is, melyet felújítva kastélyszállóként nyitottak meg 1996-ban. A Terézia kert lett a szőlő birtok középpontja, ebben helyezkedik el a kastélyszálló.
- A barokk udvarház a 18. században épült, az Andrássyak tulajdonában a 19. században került, akik klasszicista átalakítást végeztettek. 2008-ban ötcsillagos szálloda nyílt meg az épületben.
-
- Római katolikus templom
- Gótikus plébániatemploma a 15. században épült. A templom 1562-ben a reformátusok birtokában volt. Az egykori kéttornyú templomnak ma már csak az egyik tornya áll. A protestánsok 1671-ig használták. Miután II. Rákóczi György özvegye Báthory Zsófia katolikus hitre tért, a tarcali templomból is eltávolíttatta a protestánsokat. 1776-ban barokk stílusban átépítették. 1834-ben földrengés miatt megsérült, a sérüléseket 1836-ban és 1856-ban hozták rendbe.
- Római katolikus kápolna
- 17. századi, késő barokk stílusú.
- 18. századi, barokk stílusú.
- Épült 1800 körül.
- Református templom
- Késő barokk stílusban, épült 1797-ben.
- Jézus szobor és bányató:
A település közepén magasodó dombon áll Európa legnagyobb Jézust ábrázoló gránitszobra, amely egy rusztikus, faragott kövekből álló talapzaton nyugszik, jobb kezével áldást osztva, a falu felé fordulva. Az 5 gránittömbből áll a 8,5 méteres, mintegy 500 tonna súlyú Áldó Krisztus szobrot 2015-ben állították.
A szobor az őt körülölelő sétány a több mint 1400 kilométeres Mária út egyik megállója is. A zarándoksétány mellett, a padokon ülve is megcsodálhatjuk a gyönyörű kilátást.
A szobor alá érkezve, választhatunk, hogy a nyílegyenes lépcsősoron kapaszkodunk fel közvetlenül a szoborhoz, vagy a kényelmes sétányon maradva kis kerülővel megyünk fel.
A domb tetejéről fantasztikus körpanoráma nyílik a környékre. Lábunk alatt Tarcal, a végeláthatatlan szőlőtáblák, a horizont az Alföld síkságába olvad.
A szobor körül egy levendulamező terül el, amely virágzáskor mesés képet fest.
Hétvégén és ünnepnapokon elektromos járművel is fel lehet jutni a szoborhoz a Könyves Kálmán úti nparkolóból.
Info: Tarcal Község Önkorményzat: 06-47- 580 - 444, titkárság@tarcal.hu , 6 puttonyos falu: 06-47-580-008, 06-30-458-73-01,
sétaautó igénylés: 06-20-461-00-16
