Szerencs a Nagy Alföld és az Eperjes – Tokaji - hegylánc találkozásánál fekszik:
Szerencs – Wikipédia, Üdvözöljük a szerencsi vár weboldalán! - Szerencsi Rákóczi-vár
A monda szerint a Szerencs nevet Árpád fejedelem adta a városnak, amikor az Árpád-hegyen ezt mondta: „Ma ád (ebből származik Mád neve) Isten szerencsét (Szerencs) e tájon (Tállya) Ond (Ond) és Tarcal (Tarcal) vezéreknek.”
A település környéke már az őskorban lakott volt: Szerencs-Taktaföldváron újkőkori, a Hajdúréten Kőrézkori leleteket tártak fel.Anonymus krónikája szerint Árpád fejedelem és vezérei Hung várából jövet a Takta mellett, a Szerencse hegyéig elterülő mezőn táboroztak le. A 12. században a johannita lovagrend alapított itt kolostort. 1490-ben már mezőváros, a Rákóczi-család birtoka volt; 1507-től pedig Szapolyai János volt a helység ura. 1583-ban Rákóczi Zsigmond zálogba kapta Rudolf császártól Szerencs várát és a nemesi birtokot. 1605. április 17–20. között itt tartották azt az országgyűlést, amin Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választották. Hálából 1606. március 9-én Bocskai "kiváltságos mezőváros" státuszt ad Szerencsnek. Az ipartelepítés elősegítette a fejlődést, 1889-ben felépült a cukorgyár, amely az akkori Európa legnagyobb cukorgyára volt, majd 1923-ban a csokoládégyár is felépült. Az EU szabályozás reformjának következményeképpen 2008. március 10-én bejelentették a cukorgyár bezárását. 2009. március 10-én a gyár területén emlékparkot avattak és az önkormányzat emléknappá nyilvánította március 10-ét.
Szerencs – Rákóczi dinasztia és vár története: Üdvözöljük a szerencsi vár weboldalán! - Szerencsi Rákóczi-vár, Szerencs vára – Wikipédia
A XII. század derekán a mai vár helyén a Szent Jánosról elnevezett johannita lovagrend alapított monostort. Mivel fő tevékenységük a gyógyítás volt, melyhez a soha be nem fagyó, meleg vizű kénes forrást használták, de az 1930-as évek körüli kisebb földcsuszamlás miatt vize elapadt. A monostpor épület maradványait a hozzá tartozó birtokokkal a bencések vették át.
A XVI. század elejétől megnőtt a Hegyalja gazdasági és stratégiai jelentősége. A Szerémséget elfoglalta török, így a Lengyelország felé irányuló borkereskedelemben Szerencs, mint a Tokaj-Hegyalja kapuja egyre nagyobb szerepet töltött be. Némethy Ferenc tokaji várkapitány 1556 és 1559 között a bencés apátság helyén erődítményt alakított ki, s a nagy fontosságú utak ellenőrzésének céljából helyőrséget helyezett el benne. Rákóczi Zsigmond szendrői kapitány 1583-ban sikerült megszereznie a szerencsi birtokot, s ennek révén kapcsolódhatott a hegyaljai borkereskedelembe, az ebből származó jövedelemmel megalapozva a későbbiekben híressé vált nagy Rákóczi-vagyont, s a szerencsi vár fejlesztését.
A Bocskai-felkelés idején 1605. április 17-20. Szerencsen tartották azt az országgyűlést, amely Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választotta, s amelyen kimondták a protestánsok vallásszabadságát. A fejedelem úgy fejezte ki háláját az őt megválasztó országgyűlésnek helyet adó településnek, hogy 1606. március 9-én Szerencset szabad királyi városi rangra emelte, és lakosainak jelentős kiváltságokat adott.
Rákóczi György (Rákóczi Zsigmond fia) Szerencsen született 1589-ben. A XVIII. század elején a vár és Szerencs ismét Rákóczi-család birtokába jutott, s II. Rákóczi Ferenc életének több eseménye kapcsolódik Szerencshez. A kuruc szabadságharc idején számos magas rangú vendéget fogadott e várban. Egy 1710-ben írt levelében a vezérlő fejedelem elrendelte a szerencsi vár megerősítését.
Ezt követő századokban gróf Grassalkovich Antal, Szirmay Tamás, Széchényiek, majd a Harkányiak vásároltak birtokokat a város határában. 1968-tól elkezdődött a régészeti feltárás, amelyet Valter Ilona, majd László Csaba végzett. Erdei Ferenc szerencsi születésű építész tervei alapján 1979 és 1991 között felújították, s a Rákóczi várat késő reneszánsz stílusúvá formálták.
Állandó kiállítások: Rákóczi Zsigmond és kora, Zempléni múzeum: A képes levelezőlap története, Szerencsi csokoládégyár története
Szerencsi Fürdő & Wellnessház: Szerencsi Fürdő & Wellnessház
A szerencsi fürdő vize kén-, jód- és vastartalmú fürdővíz.Több mint száz évvel ezelőtt, 1910. augusztusában nyitotta meg kapuit a szerencsi Községi Fürdő. A 2007-ben külső-belső renováláson átesett létesítmény napjainkban már a modern kor wellness szolgáltatásaival várja a kikapcsolódni vágyókat. De a " gyógyító" víz eredete Rákóczi Zsigmond korára húzódik vissza. A salétromkénes víz, mely oly bőségben tört fel a várat körülvéve mocsarat és ingoványt képezett, s a főúri nemes gyakran vette igénybe e "gyógyvizet" köszvénye gyógyítására, akár csak fia II. Rákóczi Ferenc .
Kisboldogasszony katólikus templom közvetlenül a várkert mellett: Templomok - Szerencs Város Honlapja
A 18. században a rekatolizáció következtében Szerencsen ismét nagy lélekszámú római katolikus közösség élt, ezért 1742-ben újból felállították a katolikus plébániát - Almássy Mihály támogatásával. A templom építését is ő kezdte el, mely 1750 és 1764 között épült meg barokk stílusban, órapárkányos főhomlokzat feletti toronnyal.A templom előtt látható Nepomuki Szent János 18. században készült szobra, amely egy párkányos posztamensen áll. Az épületet 1764-ben szentelték fel, búcsúja kisboldogasszony napján, szeptember 8-án van.
Református vártemplom 5 prec sétára a várkerttől - Bocskai István fejedelemmé avatás helyeszíne: Templomok - Szerencs Város Honlapja
Szerencs legrégibb temploma a XIII. században épült eredetileg román stílusban. Az épületet 1480-ban átalakították. A templomot 1595-ben adományozta Rákóczi Zsigmond református hittársainak, az ő támogatásával jelentős átalakításokat végeztek.1605-ben e templom falai között választották Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé. Az országgyűlés emlékezetére a templom falán emléktáblát helyeztek el. A templom hajójában található márványszarkofág, amelyet 1618-ban készíttetett Rákóczi Zsigmond három fia, György, Zsigmond és Pál. A déli oldalon egy magyar nyelvű vers őrzi Rákóczi Zsigmond emlékét. A síremlék alatt van a kripta, melyben található a fejedelem és Gerendy Anna földi maradványait őrző urna. A templom mai berendezáse és Angster orgonája 1903-ban készült.
Római katolikus altemplom (Munkás Szent József templom): Római Katolikus Templom (Munkás Szent József templom) - Szerencs Város Honlapja
Kétszintes templom, az altemplomban urnatemető működik felekezeti megkülönböztetés nélkül. A templom belső ékessége a nagyméretű feszület és a Madonna, valamint a Munkás Szent József szobor. A templom sátor formája az 1100 éves honfoglaló Árpád vezér sátrát, a föld töltés pedig a közeli Takta földvárat idézi.
Görög katolikus templom: Templomok - Szerencs Város Honlapja
A XVIII. század elején Rákóczi Julianna a birtokában levő megüresedett telkekre ruszinokat hívott, s teljesítette a szerencsiek kérelmét, támogatásával görög katolikus parochia létesült, és templomot is emeltek. A templom felszentelésére valószínűleg már 1798-ban sor került, a tornyát csak 1799-re tudták befejezni, az épület ekkor nyerte el jelenlegi késő barokk formáját. A görög katolikus templom diadalívében hatszintes ikonosztázion van, amely rokokó és copf faragványokkal gazdagon díszített. A szentély fölötti tetőcsúcson régi kovácsmunkával készült hármaskereszt látható.
Zsidó emlékek: Szerencs - HU - A zempléni zsidóság honlapja
Szerencsre a XVIII. század végén érkeztek a zsidók haszonbérlőként, s majd kisiparosként, kereskedőként és termelőként dolgoztak a településen. Az imaház építésére 1812-re befejeződött. 1903 augusztusára készült el az azt felváltó, palotaszerű zsinagóga a Széchenyi utca és a Széchenyi köz sarkán. Sajnos 1977-ben lebontották a zsinagógát, s a haszidok imaházát (Széchenyi u. 50.) átalakították. A hajdani közösség épített örökségéből mára csak a temető sírkövei maradtak és a sírkert kerítésén található emléktábla.
Szerencs - Tokaj - Hegyalaja kapuja : Világörökségi kapuzat - Szerencs Város Honlapja
Szerencs a „Hegyalja kapuja” – tartja a mondás. Az Összefogással Tokaj Világörökségéért Projekt keretén belül 2007-be készült el Szerencsen, a 37-es főút mellett a Világörökségi Kapuzat és Turisztikai Fogadóépület. Az egymással szemben megépített két ötszintes, 18 m magas toronyszerű épület teljes felületét terméskő burkolat fedi, tetején 12 m magas sugaras kialakítású ácsolt szerkezetű felépítmény áll, amely kilátóként szolgál, és ahonnét messzire ellátni a helyaljai tájon.
Borászatok: Pincészetek - Szerencs Város Honlapja
Árpád - hegyi pince, Chateau Cloche, Béres László pincészet, Bukovszky pincészet, Budányi pincészet, Rozsnyai kúria,
Szabó pince: Szabó Gyula szőlő és bortermelő, 3900 Szerencs, Bakó J. út 8., Pince: 3900 Szerencs, Alsópincesor 11., Telefon: (+3647) 361 137. Mobil: (+3630) 287-9750
A több mint 120 éves nemespenésszel borított pince tölgyfa hordóiban gyönyörű furmintok, hárslevelűk, muskotályok, szamorodnik, késői szüretelésű borok és aszúk érlelődnek, melyek számos borverseny aranyérmét érdemelték ki. A 20 illetve 30 fő befogadására alkalmas vendéglátó részekben, családias légkörben, borkóstolás keretében ismertetjük meg kedves vendégeinket a történelmi borvidék múltjával, tájjellegű boraival, a borkészítés hagyományaival.
Országos Artúr napok - Csokoládé Fesztivál: Szerencsi Artúr Napok Fesztivál
Változatos kulturális programok, koncertek, vásári forgatag, felhőtlen szórakozás gyerekeknek és felnőtteknek.
Csokoládé szobrok, régi játékok kiállítása: Játékmúzeum - Szerencs
Ekker Róbert szobrászművész különleges alkotásai szerencsi csokoládéból.Csoki remekművek a korábban minden évben megrendezésre kerülő Országos Csokoládé Fesztivál ideje alatt készültek. A kiállítás bemutatja az 1950 és 1980 közötti Magyar és KGST tagországok által gyártott játékokat. Az ezernél is több játék régiség feleleveníti a szocialista játékipart.
Cukor múzeum: Cukormúzeum - Szerencs Város Honlapja
A Szerencsi Cukormúzeum a berlini és a tullini után Európa harmadik cukormúzeuma. Szerencsi Cukorgyár centenáriumán avatták fel a gyár százéves történetét bemutató szakgyűjteményt. A gyár elterjedését, a gyűjtemény önálló egysége szemlélteti a világ cukorcsomagolási kultúráját - öt világrész 48 országából csaknem 800 cukorcsomagolási minta látható.
Szerencs csokoládé műhely és üzlet: Interaktív műhely | Szerencsi bonbon
bemutató üzlete : Szerencs, 3900, Gyár u. 22. található
Szerencs 3900
