Szerencs – 5 km Legyesbényétől

Szerencs – 5 km Legyesbényétől
 
 
 
 
 
 
 

Szerencs a Nagyalföld és az Eperjes – Tokaji - hegylánc találkozásánál fekszik:

programok: Szerencsi programok 2023. Fesztiválok, rendezvények, események - Programturizmus

Szerencs – Rákóczi dinasztia és vár története

Kedvező környezeti adottságai révén e vidéken már az ősidőktől kezdve éltek népcsoportok. A neolit korból a tiszai-kultúra emberének tárgyait tárták fel a régészek, és a talált emlékek szerint a népvándorlás idején is lakott volt e terület.

A Árpád-korban gyakorinak számító magyar névadással keletkezett a település neve a Zerem személynévből származtatják.

A XII. század derekán a mai vár helyén a Szent Jánosról elnevezett johannita lovagrend alapított monostort. Mivel fő tevékenységük a gyógyítás volt, melyhez a  soha be nem fagyó, meleg vizű kénes forrást használták, de az 1930-as évek körüli kisebb földcsuszamlás miatt vize elapadt. A keresztes lovagok rendet és az épületet, a tatárok elpusztították. Az épület maradványait a hozzá tartozó birtokokkal a bencések vették át. A település történetének fontos dokumentuma az 1490-ben keletkezett oklevél, amely először említi Szerencset oppidumként, mezővárosként.

A XVI. század elejétől megnőtt a Hegyalja gazdasági és stratégiai jelentősége. A Szerémséget elfoglalta török, így a Lengyelország felé irányuló borkereskedelemben Szerencs, mint a Tokaj-hegyalja kapuja egyre nagyobb szerepet töltött be.

Némethy Ferenc tokaji várkapitány 1556 és 1559 között a bencés apátság helyén erődítményt alakított ki, s a nagy fontosságú utak ellenőrzésének céljából helyőrséget helyezett el benne.

A török pusztítás nem kímélte a várat és a Szerencs népét.

Rákóczi Zsigmond szendrői kapitány 1583-ban sikerült megszereznie a szerencsi birtokot, s ennek révén kapcsolódhatott a hegyaljai borkereskedelembe, az ebből származó jövedelemmel megalapozva a későbbiekben híressé vált nagy Rákóczi-vagyont, s a szerencsi vár fejlesztését.

A város történetének talán legfontosabb fejezete is Rákóczi Zsigmond korához köthető. A Bocskai-felkelésidején 1605. április 17-20. Szerencsen tartották azt az országgyűlést, amely Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választotta, s amelyen kimondták a protestánsok vallásszabadságát.

A fejedelem úgy fejezte ki háláját az őt megválasztó országgyűlésnek helyet adó településnek, hogy 1606. március 9-én Szerencset szabad királyi városi rangra emelte, és lakosainak jelentős kiváltságokat adott.

Rákóczi György (Rákóczi Zsigmond fia) Szerencsen született 1589-ben.

A XVIII. század elején a vár és Szerencs ismét Rákóczi-család birtokába jutott, s II. Rákóczi Ferenc életének több eseménye kapcsolódik Szerencshez. A Bécsből hazatérő ifjú gyakran szállt itt meg feleségével együtt. Vallomások című önéletrajzi művéből megtudhatjuk, hogy a nyár elejét rendszerint Szerencsen töltötte. A kuruc szabadságharc idején számos magas rangú vendéget fogadott e várban. Egy 1710-ben írt levelében a vezérlő fejedelem elrendelte a szerencsi vár megerősítését. II. Rákóczi Ferenc utoljára 1710. október 5-én járt őseinek kedves városában.

Ezt követő századokban gróf Grassalkovich Antal, Szirmay Tamás, Széchényiek, majd a Harkányiak vásároltak birtokokat a város határában. 1968-tól elkezdődött a régészeti feltárás, amelyet Valter Ilona, majd László Csaba végzett. Erdei Ferenc szerencsi születésű építész tervei alapján 1979 és 1991 között felújították,

 Rákóczi vár - késő reneszánsz stílusúvá formálták az építményt

Állandó kiállítások:

Rákóczi Zsigmond és kora

A képes levelezőlap története

Fery Antal ex librisei

Időszaki kiállítás:

A szerencsi csoki (Emlékek a szerencsi csokoládégyártás történetéből)

Tárgyak a múltból - Ásatás a szerencsi református templomnál

 

 

Katólikus templom közvetlenül a várlert mellett:

Református erődtemplom 5 prec sétára a várkerttől - Bocskai István fejedelemmé avatás helyeszíne: Református Templom, Szerencs (utazzitthon.hu)

Országos Artúr napok - Csokoládé Fesztivál: Artúr Napok Fesztivál 2023 Szerencs - Programturizmus

https://csokoladefesztival.com/

Változatos kulturális programok, csokoládé és édesség bemutatók, kóstolók, vásári forgatag, csokoládéból készülő mesefigura- szobrok és még sok-sok édes meglepetés kínált mind a négy alkalommal felhőtlen szórakozást gyerekeknek és felnőtteknek.

 

Csokoládé szobrok , régi játékok kiállítása és bicaj bérlés:

https://www.regijatekokkiallitasa.com/,  cím: Rákóczi út 121.Szerencs 3900, 00 36 20 254 1471 

Ekker Róbert szobrászművész különleges alkotásai szerencsi csokoládéból.Csoki remekművek a minden évben megrendezésre kerülő Országos Csokoládé Fesztivál ideje alatt készültek.

A kiállítás bemutatja az 1950 és 1980 közötti Magyar és KGST tagországok által gyártott játékokat. Az ezernél is több játékrégiség feleleveníti a szocialista játékipar feledhetetlen ...

 

Cukor múzeum:

A Szerencsi Cukormúzeum a berlini és a tullini után Európa harmadik cukormúzeuma. Szerencsi Cukorgyár centenáriumán avatták fel a gyár százéves történetét bemutató szakgyűjteményt. A gyár elterjedését, a gyűjtemény önálló egysége szemlélteti a világ cukorcsomagolási kultúráját - öt világrész 48 országából csaknem 800 cukorcsomagolási minta látható.

Szerencs csokoládé műhely és üzlet: 

Makovecz Imre által tervezett Tokaj - Hegyalaja kapuja világörökségi része, s Makovecz által tervezett altemplom:

        Szerencs a „Hegyalja kapuja” – tartja a mondás.

Világörökségi Kapuzat és Turisztikai Fogadóépület épült.

Az egymással szemben megépített két ötszintes, 18 m magas toronyszerű épület , melyben turisztikai fogadóépület lett kialakítva turisztikai információs részleggel és kávézóval.

 

Szerencsi Fürdő & Wellnessház:

A szerencsi fürdő  vize kén-, jód- és vastartalmú gyógyvíz.

Több mint száz évvel ezelőtt, 1910. augusztusában nyitotta meg kapuit a szerencsi Községi Fürdő.A 2007-ben külső-belső renováláson átesett létesítmény napjainkban már a modern kor wellness szolgáltatásaival várja a kikapcsolódni vágyókat.

De a gyógyvíz eredete Rákóczi Zsigmond  korára húzódik vissza. A salétromkénes víz, mely oly bőségben tört fel a sziklából, a várat körülvéve mocsarat és ingoványt képezett,  s a főúri nemes gyakran vette igénybe e gyógyvizet köszvénye gyógyítására, akár csak fia II. Rákóczi Ferenc .

    

 

Rákóczi út 121.
Szerencs 3900