Szerencs a Nagy Alföld és az Eperjes – Tokaji - hegylánc találkozásánál fekszik:
programok: Szerencsi programok 2026. Fesztiválok, rendezvények, események - Programturizmus, Tokaj-Hegyalja, Taktaköz, Hernád-völgye
Szerencs – Rákóczi dinasztia és vár története: Üdvözöljük a szerencsi vár weboldalán! - Szerencsi Rákóczi-vár
Kedvező környezeti adottságai révén e vidéken már az ősidőktől kezdve éltek népcsoportok. A neolit korból a tiszai-kultúra emberének tárgyait tárták fel a régészek, és a talált emlékek szerint a népvándorlás idején is lakott volt e terület.
A Árpád-korban gyakorinak számító magyar névadással keletkezett a település neve a Zerem személynévből származtatják.
A XII. század derekán a mai vár helyén a Szent Jánosról elnevezett johannita lovagrend alapított monostort. Mivel fő tevékenységük a gyógyítás volt, melyhez a soha be nem fagyó, meleg vizű kénes forrást használták, de az 1930-as évek körüli kisebb földcsuszamlás miatt vize elapadt. A keresztes lovagok rendet és az épületet, a tatárok elpusztították. Az épület maradványait a hozzá tartozó birtokokkal a bencések vették át. A település történetének fontos dokumentuma az 1490-ben keletkezett oklevél, amely először említi Szerencset oppidumként, mezővárosként.
A XVI. század elejétől megnőtt a Hegyalja gazdasági és stratégiai jelentősége. A Szerémséget elfoglalta török, így a Lengyelország felé irányuló borkereskedelemben Szerencs, mint a Tokaj-hegyalja kapuja egyre nagyobb szerepet töltött be.
Némethy Ferenc tokaji várkapitány 1556 és 1559 között a bencés apátság helyén erődítményt alakított ki, s a nagy fontosságú utak ellenőrzésének céljából helyőrséget helyezett el benne.
A török pusztítás nem kímélte a várat és a Szerencs népét.
Rákóczi Zsigmond szendrői kapitány 1583-ban sikerült megszereznie a szerencsi birtokot, s ennek révén kapcsolódhatott a hegyaljai borkereskedelembe, az ebből származó jövedelemmel megalapozva a későbbiekben híressé vált nagy Rákóczi-vagyont, s a szerencsi vár fejlesztését.
A város történetének talán legfontosabb fejezete is Rákóczi Zsigmond korához köthető. A Bocskai-felkelésidején 1605. április 17-20. Szerencsen tartották azt az országgyűlést, amely Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választotta, s amelyen kimondták a protestánsok vallásszabadságát.
A fejedelem úgy fejezte ki háláját az őt megválasztó országgyűlésnek helyet adó településnek, hogy 1606. március 9-én Szerencset szabad királyi városi rangra emelte, és lakosainak jelentős kiváltságokat adott.
Rákóczi György (Rákóczi Zsigmond fia) Szerencsen született 1589-ben.
A XVIII. század elején a vár és Szerencs ismét Rákóczi-család birtokába jutott, s II. Rákóczi Ferenc életének több eseménye kapcsolódik Szerencshez. A Bécsből hazatérő ifjú gyakran szállt itt meg feleségével együtt. Vallomások című önéletrajzi művéből megtudhatjuk, hogy a nyár elejét rendszerint Szerencsen töltötte. A kuruc szabadságharc idején számos magas rangú vendéget fogadott e várban. Egy 1710-ben írt levelében a vezérlő fejedelem elrendelte a szerencsi vár megerősítését. II. Rákóczi Ferenc utoljára 1710. október 5-én járt őseinek kedves városában.
Ezt követő századokban gróf Grassalkovich Antal, Szirmay Tamás, Széchényiek, majd a Harkányiak vásároltak birtokokat a város határában. 1968-tól elkezdődött a régészeti feltárás, amelyet Valter Ilona, majd László Csaba végzett. Erdei Ferenc szerencsi születésű építész tervei alapján 1979 és 1991 között felújították, s a Rákóczi várat késő reneszánsz stílusúvá formálták.
Állandó kiállítások:
Rákóczi Zsigmond és kora
A képes levelezőlap története
Fery Antal ex librisei
Katólikus templom közvetlenül a várlert mellett: Római Katolikus Templom (Kisboldogasszony templom) - Szerencs Város Honlapja
Református erődtemplom 5 prec sétára a várkerttől - Bocskai István fejedelemmé avatás helyeszíne:
Református Templom, Szerencs (utazzitthon.hu)
Országos Artúr napok - Csokoládé Fesztivál: Szerencsi Artúr Napok Fesztivál
Változatos kulturális programok, koncertek, vásári forgatag, felhőtlen szórakozás gyerekeknek és felnőtteknek.
Csokoládé szobrok , régi játékok kiállítása: Játékmúzeum - Szerencs
Ekker Róbert szobrászművész különleges alkotásai szerencsi csokoládéból.Csoki remekművek a korábban minden évben megrendezésre kerülő Országos Csokoládé Fesztivál ideje alatt készültek.
A kiállítás bemutatja az 1950 és 1980 közötti Magyar és KGST tagországok által gyártott játékokat. Az ezernél is több játék régiség feleleveníti a szocialista játékipart.
Cukor múzeum: Cukormúzeum - Szerencs Város Honlapja
A Szerencsi Cukormúzeum a berlini és a tullini után Európa harmadik cukormúzeuma. Szerencsi Cukorgyár centenáriumán avatták fel a gyár százéves történetét bemutató szakgyűjteményt. A gyár elterjedését, a gyűjtemény önálló egysége szemlélteti a világ cukorcsomagolási kultúráját - öt világrész 48 országából csaknem 800 cukorcsomagolási minta látható.
Szerencs csokoládé műhely és üzlet: Interaktív műhely | Szerencsi bonbon
Tokaj - Hegyalaja kapuja, s az altemplom világörökség része, melyet Makovecz Imre tervezett:
Szerencs a „Hegyalja kapuja” – tartja a mondás. Világörökségi kapuzat, mely egymással szemben megépített két ötszintes, 18 m magas toronyszerű épület.
Szerencsi Fürdő & Wellnessház: Szerencsi Fürdő & Wellnessház
A szerencsi fürdő vize kén-, jód- és vastartalmú fürdővíz.Több mint száz évvel ezelőtt, 1910. augusztusában nyitotta meg kapuit a szerencsi Községi Fürdő. A 2007-ben külső-belső renováláson átesett létesítmény napjainkban már a modern kor wellness szolgáltatásaival várja a kikapcsolódni vágyókat.
De a " gyógyító" víz eredete Rákóczi Zsigmond korára húzódik vissza. A salétromkénes víz, mely oly bőségben tört fel a várat körülvéve mocsarat és ingoványt képezett, s a főúri nemes gyakran vette igénybe e "gyógyvizet" köszvénye gyógyítására, akár csak fia II. Rákóczi Ferenc .
Szerencs 3900
