Tiszadob kastély:
Tiszadobon az Andrássyak 1741-ben jelentek meg, mint földbirtokosok, beházasodás révén jutottak dobi birtokaikhoz.Az első Andrássy Tiszadobon, báró, (később gróf) Andrássy Károly volt, akinek jelmondata - "Fidelitate et Fortitudine"- (Hűségért és bátorságért) márványba vésve áll az utód, gróf Andrássy Gyula kastélyában.A kastély 1880és1885 között épült. Tervezője Meinig Arthur, akit a gróf arra inspirált, hogy ötvözze egybe a magyar történelmi romantika legnemesebb építészeti elemeit elsősorban a vajdahunyadi vár stílusára hagyatkozva.
A kastély kertje a művészi gonddal tervezett és gondozott angol-és franciapark volt, benne híresen szép rózsalugasokkal, melyet virágkorában, úgylehet, Erzsébet királyné is megcsodált. Az egykori harmónia legértékesebb maradéka, a tiszafa-koszorúba fogott bukszus-labirintus, ma is bebarangolható.Bugár Mészáros Károly tanulmányából kiindulva azt mondhatjuk, hogy mindenekelőtt a vajdahunyadi vár egyes elemei uralják a kastély tömbjét.
Érdekessége az épületnek, hogy a 4 évszaknak megfelelően 4 bejárata, 12 hónapnak megfelelően 12 tornya, az 52 hétnek megfelelően 52 szobája és a 365 napnak megfelelően 365 ablakszeme van. A kastély szépségét csodálatos környezet tovább növelte. Tiszadob természeti környezetét sajátosan a vízrajzi viszonyai határozták meg. Így alakultak ki egymás mellett, szinte egyedülálló sokszínűséggel a folyók és holtágak menti ártéri és galéria erdők. A kastély parkját északról ezekből, az ősfákból álló 500 hektáros gazdasági erdő határolja. Ez a rendkívüli szépségű természeti környezet, lágyan öleli körül a fenséges épületet.
A kastély északi homlokzata előtt, pontosabban alatt középkori liliomot rajzolva, hatalmas nyírt sövénykert-labirintus készült és szerencsére él ma is. Ebben is egyedülálló az országban a kastély és parkja. A bukszus-labirintusban áll egy szép szobor, a "Leányszöktetés", Fadrusz János munkája..
A kastély teljes szélességében, így a sövénykert szélességében, nyiladék vezetett az erdőn át a Tiszáig. A vadaskert 1945 után erdészeti kézbe került, a nyiladékot beültették, a kastély körül számos új épület foglalta el az egykori romantikus park helyét.
A Tiszadobon élt Andrássyak közül kiemelkedik mindenekelőtt gróf Andrássy Gyula (1823-1890), a regényes életű, aki Széchenyi István ifjú barátjaként személyesen részt vett a Tisza –szabályozás monumentális művében.1845-ben
A helybeliek úgy tartják, hogy a kastély csakis azért lett olyan meseszép, mert valami titkos úton-módon magát, a szépséges Erzsébet királynét fogadta itt a gróf. A királyné látogatásának emlékére a gróf tölgyfákat ültetett a falu, azazhogy Dob határának vásárterén. Egy-két tölgyfa ma is él még közülük.
Az emlékezet szerint a gróf legkedvesebb tartózkodási helye a világban, Tiszadob volt. Tiszadobról, s arról, hogy miért is vetették meg lábukat az Andrássyak e településen, sokat elárul a gróf alkalmazásában álló angol nevelőnő, Mary Elizabeth Stevens, 1865-ben, édesanyjához írt levele:"Az emberek itt teljesen mások, mint Terebesen és Észak-Magyarországon. Udvariasak, intelligensek és nagyon jó módúak, lovagiasak és önzetlenek. Nagyon kifejező és egyszerű nyelven beszélnek." II. Andrássy Gyula (1860-1929) volt az, aki befejezte a kastély építését és a parkot is ő formázta véglegessé.Miután testvére, a művészi tehetséggel megáldott Tivadar meghalt, ő lett nevelője lányainak, közöttük Katalinnak, akiről akkor még nem sejtette senki, hogy ő lesz Károlyi Mihály feleségeként a "vörös grófnő".
A közelmúltig gyermekvárosként működött. A gyermekváros - mely a magyar gyermekvédelem kiemelkedő értékű nevelőiskolája, menedékhelye az elhagyott gyermekeknek - 2007-ben a településen belül egy modern, épület-együttesbe költözött.1998-től minden év augusztusában megrendezésre kerül a kastélyban az immár hagyományosnak nevezhető tiszadobi zongorafesztivál, a "Zongora Ünnepe Keleten", ahol a hazai és a nemzetközi zenei élet legkiválóbb zongoraművészei lépnek fel.
