Tolcsva település elnevezését többféleképpen magyarázták. Legújabb tudományos névmagyarázat szerint a falu nevének első említése 1255. Tholchwa alakban található. A település a Tolcsva patakról kapta a nevét, amelynek mentén épült. Régészeti leletek azt bizonyítják, hogy az őskőkortól kezdve lakott volt Tolcsva és vidéke. A Várhegy nevű határrész arra utal, hogy ot vár állhatott, IV. Béla korabeli, melynek nyomai még a múlt század közepén láthatók voltak. A régészek értékes leleteket találtak a településen és környékén, melyek többsége megtalálható a Miskolci Herman Ottó Múzeumban, illetve a Nemzeti Múzeumban. A Zsigmondkori okmányokban nyomon követhetők Tolcsva birtokosainak változásai.
1511-től a Bánffy, Eödönffi, Dobó, Gerendi, Czékei, Mezőssyek, Dessewffyek és sok más nemesi család birtokolja a falut, míg 1602-ben a Lónyay, 1630-ban a Rákóczi család birtoka. 1486-ban Nagytolcsva mezővárosi rangot kapott. Az 1700-as évek második felében került Tolcsva a gróf Szirmay és utána a báró Waldbott Frigyes családok tulajdonába.
A Waldbott kastély ma is áll, melyben a község általános iskolája működik. A görögök megjelenése Tolcsván 1711 után figyelhető meg, akik az un. Tokaji Compania kereskedő társaság tagjaiként fontos szerepet játszottak a Hegyalja borkereskedelmével és a vidéknek külföldi árukkal történő ellátásában. Az 1725-1728-as népszámlálás szerint már éltek zsidó családok Tolcsván. A későbbi időben nagy szerepet játszottak a vidék borkereskedelmében. A XVIII. század végén Tolcsva bekapcsolódott az országos postahálózatba. A faluban gyógyfürdő működött. Az 1828-as népszámlálás adatai szerint a településen 501 ház állt. Az 1848-as forradalom eseményekről a zsidó kereskedők számoltak be a falu lakosainak, akik a pesti vásáron tartózkodtak.1848 szeptemberében Szirmay Ödön akkori polgármester rendelete értelmében eltörlésre került a szőlődézsma, mely egyike volt a legnehezebb feudális terheknek.
A szabadságharc csatáiban aktívan részt vettek a tolcsvaiak. Tolcsva 1872-ben, a Sátoraljaújhely-Legenye-Mihályi vasúti szárny bővítése révén bekapcsolódott az országos és nemzetközi vasúti közlekedésbe. 1886. évi közigazgatási törvény a várost lefokozta nagyközségi rangra.
A filoxéra járvány (szőlővész) 1886-ban érte el Tolcsvát, és a hegyaljai települések közül itt volt a legnagyobb a szőlő pusztulása. Az újratelepítés után 1895-re majdnem visszaállt a vész előtti állapot. A nagyobb szőlőbirtokosok nemcsak pincészettel, hanem feldolgozó és palackozó üzemekkel is rendelkeztek, önálló kereskedelmi, értékesítési joggal, az üvegeken saját címerrel ellátott címkékkel.
1939-ben, a világháború kitörése után lengyel menekültek telepedtek meg Tolcsván.
Bormúzeum és Borászati Kultúra Háza:
Az intézmény azon túl, hogy bemutatja hegyaljai szőlészeti szerszámokat és színvonalas kiállítótérrel rendelkezik.
Tokaj Kereskedőház: https://www.crownestates-tokaji.com/cegismerteto.php?id=5
A pince felső szintjén helyezkedik el a bormúzeum. Három termében 29.000 palack került elhelyezésre. A legrégebbi évjárat az 1920-as évből való .A szortiment a 70-es évek végéig nyúlik. A palackok - mint a Tokaji pincékben általában - állítva kerültek tárolásra, amit a páratartalom és az állandó hőmérséklet tesz lehetővé. Így tud kialakulni a palackokon a nemes penésszel, amely a világon egyedülálló megjelenést biztosít eme nemes tokaji borok számára.
Dessewffy kastély:
Többszöri tulajdonosváltás után a XIX. században került a Dessewffy család birtokába, akik igényeik szerinti átalakításokat végeztek rajta. Az épületet majorsági épület és nagyméretű kert veszi körül.
Szirmay Ádám - Waldbott kastély :
Tolcsva harmadik jelentős kastélya az 1820 körül klasszicista stílusban, Szirmay Ádám által épített kastély. Eklektikus átalakításokkal, bővítésekkel módosított épület a mai alakját a XIX. század végén dr. Waldbott Frigyes átépíttetésével nyerte. Az épületben ma iskola működik.
Stépán kúria:
A Kossuth u. 64. sz. alatt található az ún. XIX. századi klasszicista nemesi házak egyik jellegzetes emléke, feltehetően az 1820-as években épült. Tolcsván még az 1959. évi műemléki összeírás idején is két másik klasszicista kúria állt, az 1820 körül építettSzemere kúria, a Jókai u. 5. sz. alatt és az ekkor-tájt épült régi Szirmay kúria, mely később dr. Bekény József családjáé volt, a Bajcsy-Zsilinszky u. 29. sz. alatt látható.
S még egy csodás cikk a településről:
https://www.tokaj-turizmus.hu/Tolcsva-a-kastelyok-varosa
Tolcsva, a kastélyok városa
Tolcsva 18. századi virágzó főúri jellegét jól jellemzi, hogy a környéken sehol máshol nem található ennyi nemesi rezidencia, mint itt, ezért Tolcsvát akár a „kastélyok városaként” is lehetne emlegetni. Egészen pontosan hat csodálatos építészeti műremekkel büszkélkedhet a település. Név szerint a Stephan-Zsédényi Kúria, Rákóczi Kastély, Soós-Kurucz Kúria, Kincsem Kastély Szőlőbirtok, Hélia-D Herba Kastély és a Szirmay-Waldbott Kastély Látogatóközpont. Az évszázadokkal ezelőtt épült kastélyok állagmegóvása, értékelvű fejlesztése felelősségteljes és nem utolsó sorban pénztárcát nem kímélő feladat, melynek eredményeképpen egyik –másik építmény túlélte az idők viszontagságait.
A Soós-Kurucz Kúriát, mely a Világörökségi Pincesor felől közelíthető meg, már évekkel ezelőtt felújították és a település egyik gyöngyszeme. A Kincsem Kastély a történelmi jelentőségű Kincsem dűlő tetején magaslik, ahol mára egy borászat nőtte ki magát, míg a Rákóczi-kastély a Világörökségi Kultúrtáj egyik késő barokk kastélyépítészetének emléke. Mindemellett a közelmúltban született újjá a Hélia-D Herba kastély és a Szirmay-Waldbott Kastély, amelyek 2016 tavaszától nyitották meg kapuikat a látogatók előtt. Tolcsva tehát vitathatatlanul a Tokaj-hegyaljai borvidék műemlékekben leggazdagabb települése, ennek egyik jó példája a Szirmay-Waldbott Kastély, melyet most bővebben is bemutatunk.
A Szirmay-Waldbott Kastély változatos szolgáltatásokkal várja mindazokat, akik minőségi módon kívánják a szabadidejüket eltölteni. Az idelátogatók páratlan környezetben csodálhatják meg a klasszicista stílusban épült kastélyt és annak legértékesebb helyiségeit, a férfi szalont és a könyvtárat. E két szalon eredeti neoreneszánsz faburkolatát, faragott famennyezetét, intarziás parkettáját az 1880-as évek végén alakították ki, amely a Rajna-vidékéről származó Waldbott család kifinomult ízlésvilágáról árulkodik. A kastély építésének története viszont korábbra nyúlik vissza, 1694-re amikor Szirmay András a kiváló termőadottságú Várhegy dűlőben szerzett birtokokat, s ezzel párhuzamosan a mai kastély alapköveit is lerakta. Szirmay Andrást követően még hat Szirmay örökös váltotta egymást, majd az 1900-as évek elején három Waldbott tulajdonos tudhatta magáénak a tolcsvai kastélyt.
A kastély és a tulajdonos családok eseménydús, részletekben bővelkedő történetét a termekben berendezett családtörténeti és kastélytörténeti kiállítás alapján ismerhetjük meg. A különleges installációk, érintős képernyők és az interaktív pultok nemcsak a felnőtt látogatók számára hasznosak, hanem a diákok iskolán kívüli, rendhagyó tanórai fejlesztését is szolgálják. A berendezések segítségével lehetőség van a játékos tanulásra, illetve a kompetencia alapú ismeretszerzésre.
A kastély látogatóközpont funkciója mellett konferencia szervezésre és rendezvényszervezésre is alkalmas. A hajdani díszterem a maga 116 m2-ével, Swarovski kristály csillárjával a legelőkelőbb összejövetelek helyszíne lehet. A terem különféle események lebonyolítására vehető igénybe, legyen az bankett, állófogadás, konferencia, eljegyzés vagy esküvő.
Az esküvőszervezésnek hagyománya van a Szirmay-Waldbott Kastélyban, hiszen 1907. július 2-án Waldbott Héda bárónő és Ferdinand von Korb-Weidenheim báró itt mondták ki a boldogító igent. A főúri menyegzőről az 1907-es Szalon Újság írt, amely a kor egyik meghatározó, elsősorban a társadalmi élet elit tagjai által olvasott lap volt. Vitathatatlan tehát, hogy a tolcsvai kastélyban a mátkapárok meghitt, a főúri eleganciával átszellemült légkörben élhetik át életük legemlékezetesebb pillanatait. A jegyes fotózásra és esküvői fotózásra is alkalmas belső terek egyedisége mellett, a kastélypark szépsége is figyelemreméltó a kora tavasztól késő őszig pompázó növénykülönlegességeknek köszönhetően.
A Szirmay-Waldbott kastély sokrétű szolgáltatásain túl a programszervezést is fontosnak tartja, így helyt ad különféle kulturális és közösségi rendezvényeknek valamint egyik főszervezője az idén 14. alkalommal megrendezésre kerülő Tolcsvai Borfesztiválnak, mely évek óta ezreket vonz a településre. A tokaji borvidéket és a tolcsvai borokat népszerűsítő bor-, és gasztronómiai rendezvény ismert sztárfellépők produkciójával kápráztatja el a közönséget augusztus 4-6. között. Ezalatt a kastélyban kulturális programokkal várják a vendégeket, akik egy pillanatra szusszanhatnak a forgatagtól, valamint megkóstolhatják a környék egyik legfinomabb kávéját a kastélykávézóban, egy szelet helyben készített süteménnyel koronázva.
Tolcsva elhelyezkedése, gazdasági szempontból is értékes települése évszázadokon át vonzotta az arisztokratákat, akik a községben és a borvidéken folytatott fejlesztések mellett markánsan hatással voltak a település arculatának kialakítására. Javarészt ennek köszönheti kultúrtörténeti értékeit, mely egyedülálló természeti értékkel párosul. Hiszen a Zempléni-hegység sokak szerint hazánk egyik páratlan szépségű tája, jellegzetességét a vulkáni kúpok, sátorhegyek, dombok, mezők, folyók adják. A Zemplén kristálytiszta levegője, érintetlen természeti környezete egyre inkább a figyelem középpontjába kerül az egészségmegőrzés miatt. A környéken számos túra lehetőség kínálkozik, amely a bakancsos turizmus kedvelőinek és a most divatos nordic walking túrázóknak is igazi felüdülést jelenthet. A vidék két keréken is bejárható, erre a célra Tolcsván lehetőség van kerékpárkölcsönzésre. A kerékpárok a Borászati Kultúra Házából kölcsönözhetők, ahol a turisták útmutatást kapnak a településen és a környékén lévő túraútvonalakról.
Kétség nem fér hozzá, hogy aki Tolcsvára ellátogat maradandó élményekkel távozik majd, hiszen a szabadidő eltöltésére megannyi lehetőség kínálkozik. Az épített örökségeiben gazdag település vonzerejét a világhírű hegyaljai borok mellett, a térség szemet gyönyörködtető, szinte érintetlen természeti szépsége teszi különlegessé.
