Tuzsér Lónyay-kastély:
A Tiszántúl egyetlen freskókkal díszített barokk kastélya a vízitúrázók és fürdőzők kedvelt felső-Tisza-parti falujában, Tuzséron áll.
Mária Terézia testőre, Gróf Lónyay János óbester (ezredes) építtette, miután hazatért az udvarból és a Magyar Királyi Nemesi Testőrség szolgálatából. A kívülről szerény, leginkább udvarháznak tűnő épület a hagyomány szerint a régi Ambrózy-várkastély anyagának felhasználásával készült 1787 után.
A kastély kuriózuma a díszterem freskója, amelyet az eperjesi származású, bécsi Akadémián tanult Wurtzinger Mihály készített 1797-ben. A másik festett helyiség, az empire-terem 1820 körül készült, grisaille képei ismeretlen festő munkái.
A kastélyt 1880 körül bővítették. A jelentős politikai tisztségeket betöltő Lónyay Menyhért - feltehetően Ybl Miklós tervei alapján - emeletes, oromfalas szárnyépületekkel toldotta meg. A kerti és az utcai homlokzat tagozatai neobarokk részletformákat kaptak, így az épület eredeti barokk megjelenése eklektikusra változott. Ekkor történt a manzárdtető beépítése is, ahol vendégszobákat és fürdőszobát alakítottak ki.
A számos melléképület és a két kapuépület a 18. század végén épült. Az északi melléképületben eredetileg cselédlakások és vendégszobák voltak, a déli melléképület gazdasági funkciót látott el, itt helyezték el az istállót és a konyhát. Az eredetileg közel tízholdas, egészen a Tisza-partig nyúló, a kor divatjához igazodó angol parkot a kastély építésével párhuzamosan alakították ki. A kastélykertben - a mai futballpálya helyén - teniszpálya állt. A kertben épült egy hatalmas virágház is, illetve egy jégverem is helyet kapott itt. Az egykori Kápolna-domb helyén alakították ki a családi sírkertet.
